Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Munkát adó gyárvároska, avagy az ipari park szerepe...103 kívánatos“, „nem egészen tiszta”, de valahol mégis irigylésreméltó dolog. S mivel ezt a belső ellentmondást nagyon nehéz feloldani - hiszen a vállalkozó „rossz” és mégis „jó neki” - továbbgerjesztődik a vállalkozó iránt érzett ellenszenv. Ezt a jelenlevő vállalkozók is tudatosították, érdekes volt figyelni, milyen stratégiákat alkalmaztak a rejtett, de nyilvánvaló támadások kivédésére. Mindebből arra következtethetünk, hogy az ipari parkban elfoglalt hely a többség számára középszintű végzettséget igénylő alkalmazotti státust jelent. 6. A teherkomp és az ipari park létesítésének negatív következményei A „teherkomp" és az „ipari park” kifejezések csak néhány idősebb nőnemű interjúalanyban keltettek környezetvédelmi szempontból negatív asszociációt, abban az értelemben, hogy ahol ilyenmértékű építkezés és termelés folyik, piszok van és büdös. A párkányi papírgyárat hozták fel példaként: „rengeteg rosszat csinált, ki tudja, meddig fogjuk nyögni, és akkor most még jönnének újabb gyárak... " A többiek nem tartottak attól, hogy a két létesítménynek negatív környezetvédelmi hatásai lennének. Egyrészt abban bíznak, hogy a beruházók nem hagyhatnák figyelmen kívül az EU által megszabott normákat. Mások számára a környezetvédelem kicsit leredukálódott értelemben, mint környezetrendezés vagy a természeti környezet szemmellátható részének állapota tudatosult. Arra hivatkozva, hogy saját maguk tapasztalták vagy másoktól hallották, milyen rend és tisztaság van az ipari parkokban, nem félnek a környezeti ártalmaktól. „Én ott dolgozom, nagyobb tisztaság van ott, mint Párkányban", mondta az egyik beszélgetőtárs, mire egy másik rákontrázott: „én voltam Biatorbágyon és láttam, hogy működik az ilyesmi, hoznak feketeföldet, pázsitot, díszfákat ültetnek. ” Másfajta negatív következményt sem tudtak elképzelni, sőt a többség újfent hangsúlyozta, hogy a teherkompnak és az ipari parknak csak pozitív következményei lennének. Javulna az áruszállítás, új munkahelyek jönnének létre, egy kicsit több pénzük lenne az embereknek, fellendülnének a szolgáltatások... Igen, ezt mondta a többség. De azért elhangzott néhány ellenvélemény is. Valamennyi a fiatal diplomás férfiak kritikus antiglobalista értelmiséginek nevezhető csoportjából. Ők a priori ellenzik az ipari parkot, mint kívülről - külföldről ránk erőszakolt mesterséges képződményt. Szerintük nem koncentrálni kell a munkahelyeket, hanem inkább szétszórni az egész régióban, hogy mindenki számára hozzáférhetők legyenek. Továbbá úgy gondolják, hogy az ipari parkban eleve olyan feltételeket szabnak a munkaadóknak, amelyeknek kis cégek nem tudnak megfelelni, vagyis maradnak a nagy cégek, közülük is elsősorban a multinacionális mammutvállalatok, az értékrombolás és kizsákmányolás megtestesítői. Ugyanakkor ezek az interjúalanyok sem maradtak süketek és vakok a munkanélküliek problémáival szemben, s ha nehéz szívvel is, de elismerték, hogy szükség van munkahelyekre. S ha másképp nem megy, akkor az ipari park által. 7. Mi akadályozhatja meg a teherkomp és az ipari park létesítését? Az interjúalanyok szkeptikusak voltak a teherkomp és az ipari park létesítését illetően. Szkepticizmusuk több forrásból táplálkozott, s ez a következő véleményekben nyilvánult meg: