Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
104 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje 1. az államnak nem érdeke, hogy a párkányi régióban ipari park jöjjön létre, mert a magyarlakta vidékek fejlesztése sohasem volt és soha nem is lesz államérdek. Épp fordítva: hagyják leromlani ezeket a régiókat. Az egyetlen kivétel Alexander Dubček volt, aki kezdeményezte a papírgyár építését (bár hosszútávon ennek is inkább negatív következményei voltak). „Mesterségesen vissza van tartva ez a vidék, a látszat legalábbis ezt sugallja”. „Ezt a területet mindig mindenből kihagyják". „Mindig voltak és most is vannak olyan magasszintú érdekek, amelyek nem akarják, hogy a magyarlakta területeken valami épüljön, fejlődjön. Majd ha el fogják szlovákosítani ezt a területet, akkor lesz belőle valami, de addig nem”. „Minket itt mindig elhanyagolnak”. „Ez mindig a senki földje volt”. 2. nincs megfelelő lobbi - felmerült az MKP szerepe, de ezzel kapcsolatban sem tapasztaltam bizakodást. A többség nem marasztalta el egyértelműen az MKP-t, de nem is bíztak a segítségében, mivel úgy gondolják, a párkányi ipari park nem téma az MKP számára, ezért nem is fogja támogatni. „Az MKP azzal foglalkozik, ami kevésbé fontos, de nagy csinnadrattával jár, ilyen nyelvkérdések, meg hogyan kellene írni a magyar neveket, de lényeges kérdésekkel nem foglalkozik, hogy legyen munka..." Egy-két ember nem elég, mert ő hiába harcol, a többiek elnyomják. Hiába van az MKP-ban egy-két ember, aki azt gondolja, jó lenne a délvidékre is lehozni valamit, ha a többiek ellene vannak vagy egyszerűen csak nem támogatják”. 3. helyi érdekellentétek - az interjúalanyok erről nem akartak nyíltan beszélni, de a felbukkanó megnyilvánulásfoszlányokból arra következtettem, hogy a úgy gondolják (némely) városatyák nem akarják, hogy legyen ipari park, mert-tehetetlenek, nem tudnának vele mit kezdeni, s nem érdekük, hogy ez a tehetetlenség, hozzá nem értés kitudódjon,- másban érdekeltek, konkrétan a turizmus fejlesztésében, bár azt is rosszul csinálják (hatalmas kritikaáradat hangzott el a párkányi turizmust illetően),- más ipari parkban érdekeltek, azt szeretnék, hogy a papírgyár volt csarnokaiban legyen ipari park, de mivel oda semmilyen „épeszű vállalkozó nem akar bevonulni a nagy rezsiköltségek miatt”, nem akarják, hogy máshol legyen ipari park,- semmiféle fejlesztésben nem érdekeltek, csak a saját hasznukat nézik, az pedig van régiófejlesztés és ipari park nélkül is, ez utóbbi csak fölösleges gondot jelentene. Még akkor is, ha nem a város területén létesülne az ipari park, ahol lehet keresztbetennének. a) a vállalkozók nem akarják, hogy legyen ipari park, mert nem akarnak konkurenciát, félnek, hogy akkor magasabb béreket kellene fizetniük. b) a földtulajdonosok érdekei - a kutatás időpontjában javában zajlott a zsolnai telekfelvásárlások körüli hercehurca, s az interjúalanyok meggyőződésüket fejezték ki, hogy Párkány környékén is „beindulna a telekspekuláció". 4. pénzhiány - azt hiszem, ehhez nem kell különösebb kommentár. Ami érdekes, hogy sokkal kevésbé látták problematikusnak a pénz előteremtését, mint az előzőleg ismertetett akadályok leküzdését. 8. Mikor lesz Párkánynak ipari parkja... (?) E szempontból három csoportra oszthatók az interjúalanyok.
