Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Munkát adó gyárvároska, avagy az ipari park szerepe... 99 zottakra, mint a munkanélküliekre és a vállalkozókra. A „multikkaľ kapcsolatos félelem három aldimenziója különíthető el: a) a bánásmódtól való félelem - többen utaltak rá, hogy saját tapasztalatból illetve multinacionális cégekben dolgozó ismerőseiktől (és azok ismerőseitől...) tudják, hogy ott az alkalmazottakat „nem veszik emberszámba”. Konkrét példákat említettek a Sanyoból, a Szuzukiból és a Volkswagenből, ahol az alkalmazottak „hajnali négykor kelnek, buszok fuvarozzák őket a műszakra, aztán ott nincs megállás, hajtani kell". „Ha két szót beszélgetnek egymással, a műszakvezető szóvá teheti, s még az is meg van szabva, hogy hányszor mehetnek ki vécére ”. „A menezsmentet nem érdeklik az alkalmazottak problémái, nem igazán értékelik, ha valaki megbetegszik” stb. Az interjúalanyok közül az alkalmazottak és a munkanélküliek többségének voltak ezirányú információi. A különbség viszont abban nyilvánult meg a leginkább, hogy a munkanélküliek a bánásmódtól való félelemtől eltekintve is egyetértettek abban, hogy még az ilyen munka is jobb, mint munkanélkülinek lenni és attól félni, megint nem lesz miből kifizetni a számlát. A vállalkozók sokatmondóan hallgattak. b) a kiszolgáltatottságtól való félelem - szorosan összefügg a bánásmódtól való félelemmel, hiszen arról van szó, hogy a bánásmódtól szenvedő alany nem mer semmit sem tenni, mivel tudja, hogy bármikor találnak helyette mást. Az összefüggés fordítottja adja meg minderre a magyarázatot: mivel van (s amíg van) szabad munkaerő, lehet válogatni, s ha valakinek nem tetszik a hajtás, elmehet. c) a bizonytalan jövőtől való félelem - az interjúalanyok tisztában vannak azzal, hogy a multinacionális cégek számára létfontosságú az olcsó munkaerő, s úgy gondolják, ha az ipari parkban letelepedne most egy ilyen cég, nincs rá garancia, hogy itt is maradna, hiszen vannak országok, ahol még olcsóbb munkaerőt találhatna. „A külföldiek be fogják ide hozni a gyáraikat, mert az itteni emberekkel féláron dolgoztathatnak. Csakhogy fennáll annak a veszélye, hogy az ember már kicsikét biztosabbnak érzi magát, és akkor a cég összepakol, keletebbre húz, mert ott még olcsóbb a munkaerő. " A bizonytalan jövőtől való félelem másik összetevője, hogy úgy érzik, a munkaadó bármikor felmondhat nekik. „A külföldi nagy cégben reggel még azt mondják, minden rendben, délután meg azt mondják, hogy viszontlátásra, már nincs szükség magukra. " 2. a globalizáció - a szempont tipikus hordozói a fiatalabbak és a diplomások, közülük is főleg a férfiak. Gyakorlatilag ugyanazokat a veszélyeket hangsúlyozzák, mint az előbbi csoport, mégis lényegesen különböznek. Ők ugyanis nem az ismerősök példáján megrendülve, esetleg személyes tapasztalatuk alapján ítélkezve utasítják el a multinacionális cégek jelenlétét. Ők magát a globalizációt utasítják el, amelynek véleményük szerint szerves velejárója a szegényebbek (országok, társadalmi rétegek, egyének) kizsákmányolása és a hagyományos értékek elpusztítása, s a multinacionális cég a globalizáció egyik eszköze. Meggyőződésük, hogy a multinacionális cég csak addig maradna a párkányi régió ipari parkjában, ameddig nem találna újabb vadászmezőt kövérebb vadakkal, akikről még több bőr húzható le. „Egy ilyen multinacionális cég éppoly könnyen összepakol, amilyen könnyen
