Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)

Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában

32 Štefan Šutaj-Sápos Aranka A veszélyeztetettség érzésének kiváltása mindkét oldalon az ellenségkép kialakí­tásának a része, olyan ellenségé, aki miatt fel kell sorakozni egy-egy olyan politikai párt mögé (függetlenül annak pillanatnyi nagyságától és politikai súlyától), amely az etnikai (szlovák vagy magyar) érdekeket védi, illetve a kormánypártok esetében, amely Szlovákia nemzetállami érdekeit védelmezi. A médiák aránylag kisebb figyelmet szenteltek Simon Zsolt parlamenti képviselő tevékenységének, aki bejelentette a dél-szlovákiai régió városai és falvai társulásának a létrehozását. A társulás ideiglenes neve Dél-Szlovákia Városainak és Falvainak Re­gionális Társulása, feladata az lenne, hogy segítsen megoldani a régió sajátos prob­lémáit. Úgy érvelt, hogy ez a társulás apolitikus, amely nem az autonómia létrehozá­sa érdekében jönne létre. Törekvése azonban a régió több önkormányzatának ellenál­lásába ütközött. Igaz ugyan, hogy Simon Zsoltnak sikerült a terv támogatására meg­nyerni a régió mintegy 50, zömében magyar lakta települését, de a többségében szlo­vákok lakta települések elutasították a kezdeményezést. A képviselő több estben még azoknál az önkormányzatoknál sejárt sikerrel, amelyeket az MKP tagjai irányíta­nak. Ez részben a képviselőnek a pártban kialakult helyzete, a pártvezetéssel szem­beni ellentétei miatt következett be. Szlovákia Városai és Falvai Társulásának (ZMOS) elnöke, Michal Sýkora viszont annak a reményének adott hangot, hogy a terv egyálta­lán nem fog megvalósulni, mivel ez a helyi önkormányzatok pozíciójának a meggyen­güléséhez vezethet. Új társulás csak abban az esetben jöhet létre, ha azt a régió vá­rosainak és falvainak többsége támogatja. Robert Fico kormánya Simon Zsoltot már korábban is azzal vádolta, hogy etnikai alapokon akar létrehozni társulást. Simon ezt természetesen elutasította (Obce na juhu..., 2008; Organizácia pre..., 2008). Szlovákiában mindeddig nem sikerült a nemzeti kisebbségek fejlődésének olyan fel­tételeit és mechanizmusait kialakítani, amelyek elősegítethették volna, hogy a kisebb­ségek (adott esetben a kisebbségi helyzetben élő szlovákok is), az általuk lakott terü­leteken - a kormánnyal és az önkormányzati szervekkel együttműködve - maguk old­hassák meg a problémáikat. Az autonómia és az önkormányzat fogalmáról olyan vita, amely tisztázhatta volna, mit is jelentenek ezek valójában, ki mit ért alattuk, el se kez­dődött. A kérdéskör mindmáig tabu, az érdekelt pártok ezzel alaposan vissza is élnek, és saját politikai céljaik elérésére, az ellenségkép kialakítására használják fel. 4.2. A tankönyvek - kétnyelvű földrajzi nevek A nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban rendszerint a szlovák tankönyvek fordítá­sait, illetve az iskolaügyi minisztérium által jóváhagyott tankönyvek adaptációit hasz­nálják. A nemzetiségek nyelvén oktató iskolák, valamint a nemzetiségek nyelvét okta­tó iskolák számára a legfontosabb és a feltétlenül szükséges tankönyveket és mun­kafüzeteket hagyják jóvá. Az oktatási törvény 40. paragrafusa értelmében az iskolák­ban a minisztériumi jegyzékben nem szereplő tankönyvek és tanszövegek használata is megengedett. A nemzetiségi iskolák számára készült tankönyvekben a földrajzi nevek írásával kapcsolatos gondok már 2007 januárjában felszínre törtek, amikor J. Mikolaj oktatá­si miniszter levelet küldött a tankönyvkiadónak azzal az utasítással, hogy a nemzeti­ségi iskolák számra készült tankönyvekben a földrajzi neveket kizárólag szlovák nyel­ven tüntessék fel. 2008-ban kikerült a nyomdából a magyar tanítási nyelvű iskolák 4. osztálya szám­ra készült honismereti tankönyv. Ez a tankönyv a magyar nemzetiségű pedagógusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom