Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
I. 2. Alapfogalmak és elméletek 17 tételre” irányuló folyamat eredménye. Amenynyiben azonban a problematika szélesebb elméleti beágyazására és a kiindulópontok tisztázására törekszünk, foglalkoznunk kell az alábbi kulcskérdésekkel: 1. Öröktől fogva adott, öröktől létező kategória-e a nemzet vagy pedig az emberi történelem egy bizonyos időszakában jött létre? 2. Amennyiben a nemzet történelmi képződmény, vagyis nem az emberiséggel együtt született, akkor mikor jött létre és hogyan? 3. Társadalmi termék (konstrukció) a nemzet? Amennyiben az, kik és hogyan hozták létre? 4. Mi a nemzet, mitől nemzet a nemzet? Egyáltalán meghatározható, hogy mi a nemzet? 5. Mi volt hamarabb: a nemzet vagy a nemzethez tartozás, a nemzettel való azonosulás érzése? A nemzeti érzés „szülte” a nemzetet, vagy a nemzet a nemzeti érzést? 6. Kulturális vagy politikai kategória-e a nemzet? Bonyolult, egymással szorosan összefüggő kérdések ezek. Nem létezik rájuk egyetlen egységes és kimerítő válasz, valamiféle pontos definíció. A nemzet-problémakör megvilágításának többféle módja van, többféle szemlélet, többféle megközelítés ütközik. 1.2.1. Nemzetelméletek A nemzet történetiségével kapcsolatban két alapvető megközelítés ismert. Az egyik az esszencialista vagy primordiális, a másik a konstruktivista vagy modernista irányzat. Az esszencialista megközelítés abból indul ki, hogy a nemzet univerzális jelenség, az emberi történelem során mindig volt és mindig lesz, s mint ilyen, az emberi ténykedéstől függetlenül, objektiven létezik. „A primordialisták amellett kardoskodnak, hogy az etnicitás permanens tény” (Stachel 2007:23). Ebből következőleg a nemzethez tartozás, a nemzettel való azonosulás, vagyis a nemzeti identitás is öröktől fogva adott. Az ember beleszületik a nemzetbe, ezáltal születésétől fogva hordozójává válik azoknak az alapvető, ún. esszenciális tulajdonságoknak, amelyek a nemzetre és a nemzeti identitásra objektiven jellemzők.6 A konstruktivista irányzat ezzel szemben a nemzetet történelmi képződménynek, s egyben társadalmi terméknek, konstrukciónak tartja. Ennek megfelelően a nemzeti identitás is folyamatosan alakul ki, és az ember élete során a körülményektől függően változhat, alakulhat, sőt megváltozhat és átalakulhat (szlovák és magyar szerzők közül Kiliánová-Kowalská-Krekovičová 2009:15, Papp-Bárdi 2001:37, Örkény-Csepeli 1999, Macháček 2011:17, Lampl 1999:60 és mások). Más elképzelés szerint a nemzet konstrukció, de egyben valós társadalmi képződmény is (Smith 2000). Mikor jött létre a nemzet és hogyan? Ez attól függ, mit értünk nemzet alatt. Maga a nemzet szó nem új keletű, de az idők során többféle jelentéssel bírt, „alkalmazták céhekre, testületekre, a középkori egyetemek egységeire, a feudális társadalom rendjeire, polgárok csoportjaira és más, láthatóan a közös kultúra és történelem alapján szerveződő csoportokra is” (Hobsbawm alapján Verdery 2004:379). „A nemzet (natio) latin eredetű szó, s megszületésekor egyértelműen a közös vérségi kötelék jelölésére használták. (...) A 17. század elején azonban már a nemzet fogalmát egy ország lakosainak a megjelölésére alkalmazták, tekintet nélkül a populáció etnikai összetételére, s így a bizonytalan tartalmú „nép”, illetve „polgárság” helyettesítőjévé vált. Ez a szerencsétlen gyakorlat a mai napig jellemző” (Walker 1998:645). A modem nemzet a társadalmi fejlődés bizonyos fokán jelenik meg,7 amikor „a mo-6 Ennek a megközelítésnek a hétköznapi lecsapódása, amikor azt halljuk, hogy valaki magyarnak születik és magyarként hal meg. 7 „Gellner az iparosodással, Hobsbawm a tőkepiacok kialakulásával kapcsolja össze, Anderson nyomda-kapitalizmusról beszél, mások, így Breuilly, Mann, Hechter a modern állam létrejöttével hozzák összefüggésbe” (Kántor 2004:281)
