Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
I. 1. Ki a szlovákiai magyar 13 sem válik meg teljesen, tehát ez a típus sem igazán életszerű, de még ha az is lenne, az előzőhöz hasonlóan szlovákiai magyarnak minősíthető, hiszen szlovák állampolgárságú magyar. Most pedig nézzük a külföldi állampolgárságú magyarokat. A III. típus olyan külföldi állampolgárságú magyar, aki Szlovákiában él, és van szlovákiai kötődése. A legutóbbi népszámlálás szerint Szlovákiában 26 752 külföldi állampolgár él. Hogy közülük mennyi magyar nemzetiségű, azt nem tudjuk, csak azt, hogy 4 486 magyar állampolgár (feltehetőleg mind magyar nemzetiségű, de ezt nem tudhatjuk biztosan). Szlovákiai magyar-e például az a magyar nemzetiségű kanadai állampolgár, aki 1989 előtt disszidált mondjuk Rimaszombatból, de a rendszerváltás után visszajött, és az év egy részét az átalakított szülői házban tölti? Vagy az a magyarországi magyar, aki Csehszlovákiában született és élt, de Magyarországon tanult, majd ott telepedett le, megszerezte a magyar állampolgárságot, majd visszajött, mert a munkája ideköti? Vagy egy másik magyarországi magyar, akinek az ükszülői Budapestre elszármazott liptói szlovákok voltak, s ő Szlovákiába nősült, és itt él? A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen és hasonló esetekben a szlovákiai kötődés manifesztálódásának valószínűsége alacsony, hiszen ezek a magyarok inkább annak az országnak a magyarjaként definiálják magukat, amelynek az állampolgárai (pl. kanadai magyar). Ugyanakkor elvileg előfordulhatnak olyan esetek, amikor ez a kötődés meghatározza a magyarságukat, s ezt maguk is deklarálják. Az ilyen esetekben őket is szlovákiai magyarnak tekintem. Ugyanez a helyzet a IV. típusnál, vagyis azon magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok esetében, akik külföldön élnek és van szlovákiai kötődésük. Ide sorolható például az a lány, aki a római Starbucks-ban megismerkedik egy német fiúval, feleségül megy hozzá, német állampolgárságot szerez, Németországban él, magyarnak tartja magát, időközben született gyermekeit magyarul is megtanítja, gyakran szkájpol a szüleivel és az otthoniakkal, s mindig érdeklődik az otthoni (szlovákiai) történések iránt. Amikor nemzetiségről van szó, akkor azt mondja, hogy ő magyar, de pontosítja, hogy nem magyarországi, amint azt a legtöbb német gondolná, hanem szlovákiai magyar. A VII. és VIII. típus olyan magyar nemzetiségű külföldi állampolgárokat jelöl, akik vagy Szlovákiában élnek, vagy más országban, de egyik esetben sincs szlovákiai kötődésük. Ok nyugodtan lehetnek akár szlovákiai születésű, Szlovákiából származó magyarok is, akik Magyarországon vagy a világ más táján élnek, de mivel a szlovákiai kötődés nem határozza meg az önazonosságukat, nem sorolom őket a szlovákiai magyarok közé. Az 1. táblázatban feltüntetett típusokat immár beazonosítottuk. A 2. táblázatban az látható, hogy kit tekintek a fentebb elmondottak alapján szlovákiai magyarnak. A „+” jel azt jelenti, hogy az adott típus szlovákiai magyar, a „-’’jel pedig azt, hogy nem tekintem szlovákiai magyarnak. Az elmondottak alapján tehát szlovákiai magyar valamennyi szlovák állampolgárságú, magát magyarnak tartó egyén, akárhol is él, s akár van szlovákiai kötődése, akár nincs, bár az utóbbi eset kevésbé valószínű (ezeket jelölöm szürkével). Ugyanakkor magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok is tekinthetők szlovákiai magyarnak, amennyiben valamilyen módon fontosnak tartják szlovákiai kötődésüket. 2. táblázat: Ki a szlovákiai magyar? la. Szlovák állampolgár lb. Külföldi állampolgár 2a. Itt él 2b. Külföldön él 2a. Itt él 2b. Külföldön él 3 a. Kötődik I. + II. + III. + IV. + 3b. Nem kötődik V.+ VI. + VII. -VIII. -
