Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
Túl a város peremén 137 40a. táblázat. Hol végzi a következő tevékenységeket, hol veszi igénybe a kővetkező' szolgáltatásokat? 1. Lakhelyén 2. Más településen Csallóköziek Magyarországiak Csallóköziek Magyarországiak 1. munkavégzés 19 14 78 81 2. óvodalátogatás 77 24 23 76 3. alapiskola látogatása 54 4 41 96 4. középiskola látogatása 25 0 75 100 5. egyetem, főiskola látogatása 3 14 92 86 6. kulturális rendezvények látogatása 25 10 50 81 7. sportrendezvények látogatása 28 15 54 75 8. saját kulturális tevékenység 34 28 50 65 9. saját sporttevékenység 44 33 35 55 10. banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások 26 13 69 78 11. napi bevásárlás 54 23 31 58 12. nagybevásárlás 15 5 76 83 13. öltözék vásárlása 8 6 83 85 14. elektronika vásárlása 5 6 90 88 15. körzeti orvosi ellátás 21 7 77 92 16. gyerekorvosi ellátás 26 7 72 92 17. fogorvosi ellátás 22 10 77 89 18. szakorvosi ellátás 8 7 89 93 19. kórházi ellátás 4 6 95 92 20. gyógyszertár igénybevétele 31 7 56 82 21. gyermekei iskolán kívüli képzése 30 7 61 91 22. felnőttképzés 13 7 84 92 23. fodrász 43 26 52 64 24. kozmetikus 27 29 69 61 25. éttermek, vendéglátóhelyek 31 31 42 43 26. wellness 13 26 87 60 27. autószerelő 18 19 74 69 28. benzinkút 26 18 58 66 Ha az említett tevékenységek és szolgáltatások igénybevételénél egy további változót, a nemzetiséget is beiktatjuk, akkor jól látható, hogy úgy a csallóköziek, mint a magyarországiak esetében a magyar nemzetiségűek a munkavégzéstől az üzemanyag tankolásig csaknem mindegyik tevékenységet és szolgáltatást gyakrabban végzik és veszik igénybe a lakhelyükön, mint a szlovákok (40b. táblázat). A magyar nemzetiségű betelepültek tehát markánsabban jelennek meg új lakhelyük különböző színterein, mint a szlovák nemzetiségű imigránsok. S bár a feltüntetett tevékenységek többségénél a magyarok is inkább Pozsony felé tendálnak, a szlovákok Pozsony-centrikussága sokkal erősebb. Néhány kivétel azért előfordul. A csallóközieknél ez abban mutatkozik meg, hogy a két nemzetiség a lakhelyén hasonló arányban jár felnőttképzésre és étterembe, vendéglátóhelyre. Továbbá sem a szlovákokra, sem a magyarokra nem jellemző, hogy lakhelyükön járnának felsőoktatási intézménybe (a 3 százaléknyi szlovák egyetlen személyt jelent).
