Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
138 IV. Melléklet A magyarországiaknál egyik nemzetiség sem járatja helybeli alapiskolába vagy középiskolába a gyermekét, érdekes viszont, hogy míg a magyarok közül a helybeli felsőoktatási intézményt egyik sem látogatja, a szlovákok 17 százaléka (4 személy) ide jár vagy járatja a gyermekét. S a helybeli óvodai szolgáltatásokat is több szlovák veszi igénybe, mint ahány magyar. A helybeli sportrendezvények látogatása pedig a szlovákokra és a magyarokra is egyforma mértékben jellemző. 40b. táblázat. Lakhelyükön veszik igénybe: Csallóköziek Magyarországiak szlovákok magyarok szlovákokmagyarok 1. munkavégzés 16 36 11 23 2. óvodalátogatás 78 82 25 13 3. alapiskola látogatása 55 59 0 0 4. középiskola látogatása 19 56 0 0 5. egyetem, főiskola látogatása 3 0 17 0 6. kulturális rendezvények látogatása 24 40 6 25 7. sportrendezvények látogatása 28 31 15 15 8. saját kulturális tevékenység 30 50 22 55 9. saját sporttevékenység 41 45 27 52 10. banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások 22 52 9 22 11. napi bevásárlás 52 72 21 30 12. nagybevásárlás 12 24 4 9 13. öltözék vásárlása 7 16 4 6 14. elektronika vásárlása 5 9 4 12 15. körzeti orvosi ellátás 17 42 5 9 16. gyerekorvosi ellátás 25 35 4 8 17. fogorvosi ellátás 18 44 5 18 18. szakorvosi ellátás 5 24 4 13 19. kórházi ellátás 3 7 4 10 20. gyógyszertár igénybevétele 29 43 5 9 21. gyermekei iskolán kívüli képzése 25 50 5 18 22. felnőttképzés 12 13 5 18 23. fodrász 37 67 23 41 24. kozmetikus 25 48 23 53 25. éttemek, vendéglátóhelyek 30 31 28 41 26. wellness 12 20 23 38 27. autószerelő 18 23 16 28 28. benzinpumpa 24 37 15 27 3.5. Közösségi élet A dezurbanizáció gyakori velejárója, hogy a városból kiköltözött ingázó lakosság nagy része ideje zömét továbbra is a városban tölti, s csak aludni jár haza. Ezért igazából kapcsolatokat sem tud a lakhelyén építeni, és nem tud azonosulni a település közösségével. Egyes kutatók szerint (Slosiarik 2000; Moravanská 2006) az imigráns népesség új lakhelyhez való csekély kötődésének, valamint a rájuk jellemző közösségi passzivitásnak az elsődleges oka, hogy a napi ingázással sok időt vesztenek.
