Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
106 IV. Melléklet 2002, Az MKP a szimpatizánsok és a nem szimpatizánsok szemével - fókuszcsoportos vizsgálat, 2002. április Választási preferenciák, választási hajlandóság I. - 2002. április Választási preferenciák, választási hajlandóság II. - 2002. július Az egyszázalékos adózás és az önkéntes magatartás megítélése és gyakorlata - nemzetközi kutatás Országos felmérés az 1 százalékos adóról 2003, A nemzeti kutatási és fejlesztési program a határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulások - nemzetközi kutatás Két közvéleménykutatás az MKP-ról (Kérdőíves és fókuszcsoportos felmérés, 2003. április-május, longitudinális értékrendkutatás - kérdőíves felmérés, 2003. május) 2006-2007, „Percentage Philantropy” - a civil szférába irányuló támogatások története és gyakorlata Szlovákiában - nemzetközi kutatás 2007, „Kárpát Panel” - nemzetközi összehasonlitó kutatás 2008-2009, „Challanging populism and promoting interethnic dialogue and tolerance in Slovakia“ - interdiszciplináris kutatás 2008, „Határmenti munkaerőpiac“, nemzetközi összehasonlító kutatás 2009, Vizuális kétnyelvűség A magyar nyelv használata a vegyes lakosságú települések hivatali érintkezésében A szlovákiai magyarok nyelvhasználata 2010, „Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában - nemzetközi kutatás 2011, A szlovákiai magyar értelmiség Szlovák és magyar fiatalok értékrendje, nemzeti identitása, jövőképe és életmódjuk néhány jellemzője A 15-29 éves korosztály ismeretei a nemzeti kisebbségekről és hozzájuk való viszonyulása Életmód, életminőség a drogfogyasztás hátterében Elhangzott Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi konferencián, 2011. december 2-án KI A MAGYAR? Én kutató vagyok, ezért gyakorlati szempontból közelítem meg azt a kérdést, hogy ki a magyar. A szociológiai kutatás általában terepmunka, ahol nem lehet a végtelenségig spekulálgatni, hanem el kell dönteni, konkrétan kik illenek bele a kutatás tárgyát képező csoportba. Olyan ez, mint amikor egy festő feketehajú nőket akar festeni. Elmélkedhet, hogy az-e a feketehajú, akinek saját ébenszínű haja van, vagy az is, aki festi a haját, esetleg olyan nő is lehet feketehajú, aki szőke, de feltesz egy fekete parókát. Ha nem tudja eldönteni, akkor felad egy hirdetést, aztán a véletlenre bízza, hogy a felsorolt lehetőségeken belül melyik feketehajú nőből mennyi jelentkezik. Vagyis a nők döntik el, hogy feketehajúak-e vagy sem, ráadásul a festő azt is megtudja, hogy az ő feltevéseitől függetlenül milyen változatai vannak a feketehajúságnak. Persze dönthet úgy is, hogy csak a természetes feketék az igaziak, és csak ilyen modelleket keres. De akárhogy is van, döntenie kell, ha ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy feketehajú nőket fessen. A kutatásnál is hasonló a helyzet, csak épp a véletlen nem a hétköznapi szóhasználatban értendő, mivel egy programozott és bizonyos
