L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)

2. Haláljekel - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés

46 Haláljelek - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés helyekről távolítottak el kisebb-nagyobb objektumokat. A szokás a társadalom fel­sőbb rétegeiben is elterjedt, a balesetet szenvedett politikusok emlékére is állítottak haláljeleket, s ezeknél hivatalos megemlékezéseket is tartottak (Rajkovié 1990, 29). A vallásosabb délszláv területeken a halálhelyjelek látogatásának szokásai, rítusai szinte teljesen megegyeznek a temetői sírlátogatások alkalmával gyakorolt szoká­sokkal, rítusokkal. A halálhelyjelek látogatása alkalmával a különböző évfordu­lókon ugyanúgy ételt és italt helyeznek el itt a hozzátartozók, mint ahogyan azt a temetőben is teszik (Vitéz [Rajkovié] 2001, 433). A német nyelvterületen a halálhelyjelek tudományos kutatása a 1990-es évek elején vette kezdetét. A témát illetően Konrad Köstlin összefoglaló tanulmányát tekinthetjük egyfajta mérföldkőnek (Köstlin 1992). A halálhelyjelek - elsősorban a keresztek - megjelenését az ellenreformáció korához hasonlítja, amikor a kör­nyezetben s a tájban végbement második szakralizáció idején a katolikus valláshoz kötődő objektumok: keresztek, szentek szobrai stb. állítása reneszánszát élte. Köst­lin szerint néhány évtizede a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére állított keresztekkel tulajdonképpen a táj harmadik szakralizálása folyik, ezúttal egy sze­kularizált világban (Köstlin 1992, 306). A szóban forgó tanulmány több módszer­tani kérdést is felvet a téma kutatása kapcsán, valamint számos fontos tudományos szempontra is rávilágít. A közlekedési halálhelyjelek előzményeinek a német szakterminológia által a Marterl típusú kisemlékek kategóriájába sorolt objektumokat tekinthetjük (Beitl-Beitl 1996, 540). Walter Hartinger a val­lás és szokások kölcsönhatásait vizsgáló kötetében a halálhelyjeleket egyértelmű­en a halálos balesetek és gyilkosságok emlékére állított Marterl típusú kisem­lékek modern változatának tekinti (Har­tinger 1992, 85). A Marterl kategóriájába formai szempontból több szakrális kis­­emléktípus is beletartozik, mint például a kereszt, képoszlop, mezei oltár stb., vagy akár egy kis kápolna is, amennyiben a fentebb említett funkciót tölti be, tehát az állítás okának függvényében ebbe Egy 1969-ben szánkózás közben életét vesz­tett 9 éves kisfiú „Marterľ’-típusú fényképes halálhelyjele a balesetet ábrázoló festett kép­pel St. Martin bei Lofer (Ausztria) határában (L. Juhász Ilona felvétele, 1996)

Next

/
Oldalképek
Tartalom