Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Szociolingvisztika

Szociolingvisztika 3.3. Miért lenne jó titkos hangfelvételeket készíteni? A kézikönyvek (pl. Babbie 1998: 526-547 és Milroy-Gordon 2003: 79-87) általában egyetértenek abban, hogy a kutatásban való részvétel­nek önkéntesnek kell lennie, a kutatóknak az adatközlőkre vonatkozó in­formációkat titkosan kell kezelniük, és a résztvevőket nem szabad meg­téveszteni, vagyis az adatközlőknek minden a kutatással kapcsolatos in­formációt előre meg kell ismerniük, képesek kell legyenek mérlegelni részvételük esetleges következményeit. Ez a tájékozott beleegyezés elve (angolul: informed consent). Az USÁ-ban az adatközlőkkel gyakran alá­íratnak egy nyilatkozatot, amely (a) ismerteti a kutatás menetét és célját, (b) felsorolja a részvételből fakadó esetleges kockázatokat, (c) garantálja, hogy az adatközlő névtelen marad és a tőle nyert informá­ciókat titkosan kezelik, (d) közli, hogy az adatközlő részvétele önkéntes, a kutató pedig garan­tálja, hogy az adatközlő bármikor megszakíthatja részvételét, és (e) tartalmazza a kutatásvezető és a kutatási intézet/egyetem kutatási tervekért felelős bizottságának elérhetőségeit. Nálunk ez még nincs így, de efelé haladunk mi is. A nyelvész azonban legszívesebben megtévesztené adatközlőit, vagyis titkosan készítene videó- vagy magnetofon-felvételeket elemzés céljára, mivel tudja, hogy az emberek beszédét lényegesen befolyásolja az, hogy kivel s hol beszélgetnek éppen. Ha tudja valaki, hogy figyelik a beszédét, megpróbál megfelelni egy vélt társadalmi elvárásnak („helyesen” kezd beszélni), tehát nem úgy beszél, ahogy általában, normálisan szokott. Ha egy új ismerősöm megkérdi, hogy mi a foglalkozásom, s erre azt mon­dom: nyelvész vagyok, tízből nyolcán szabadkozni kezdenek, hogy sajnos ők nem beszélnek elég helyesen magyarul. Amikor az 1980-as évek má­sodik felében elkezdtem adatokat gyűjteni egy mondattani változáshoz, addig a pillanatig, amíg nem tartottam erről előadást az MTA Nyelvtudo­mányi Intézetében, kollégáim spontán nyelvhasználatában előforduló példákat is gyűjthettem számosat. De mikor kiderült számukra, hogy vizsgálom a természetesen, hogy esik az esr>típusú szerkezeteket (ez a természetes, hogy esik az eső és a természetesen esik az eső „kevere­dése”, a nyelvművelők helytelenítik, de Magyarország lakóinak fele nyelv-50

Next

/
Oldalképek
Tartalom