Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Szociolingvisztika

2. Kicenzúráz - A cenzúra nem (tört)?*

Ugyan mi lehet, amit Ilia tanár úr sem tud az elmúlt fél évszázad magyar irodalmi cenzúrájáról? Amikor a decentralizált cenzúra korát éltük, minden szerkesztő maga volt a nemlétező cenzori hivatal decentruma, és Ilia is szerkesztett egy nem is akármilyen figyelmet keltő lapot, amíg hagyták. Személyes tapasztalatai tehát fölösen lehetnek, s nemcsak azokból az évekből, amikor a Tiszatájat csinálta. És persze nyilván olvasta ő is Szörényi László 1989-ben közzétett delfinológiáját. Szörényi a megcsonkított, átírt szépirodalmi szövegeket vetette egybe az eredetiekkel, és megkísérelte rekonstruálni a cenzorok irányelveit és gondolkodását. Nagy empátiával, amire azért is szüksége lehetett, mert - gondolom - a cenzori véleményeket nemigen tanulmányozhatta.

Itt most az Ars Mutilandi Hungaríca egy másik esetéről lesz szó: A Magyar Nyelv Értelmező Szótáráról, mely korszakalkotó mű hét kötete 1959-től 1962-ig jelent meg. Főszerkesztője, Országh László, és a szerkesztőség akkor még élő tagjai 1989 előtt erről a történetről nem szívesen beszéltek a kívülállóknak. Országh maga egy interjút azzal hárított el sokadik kérésemre is, hogy „Fiam, úgy nem mondhatom el, ahogy volt, másként meg miért mondanám?” Mi, a tanítványai, persze értetlenkedtünk, professzorunkat túlontúl óvatosnak tartottuk. Emlékszem, amikor 1977-ben Országh A Brit Birodalom Parancsnoka (=Commander of the Order of the British Empire) nevű magas kitüntetést kapta, az egykor Szegeden tanító Szilassy Zoltán interjút készített vele a debreceni napilapba, s a kitüntetés átvételekor készült fényképet is közölni akarta. Országh megjósolta Szilassynak, hogy a fényképet úgy fogják megkurtítani, hogy azon a nyakában lógó kereszt alakú medál ne látsszon, „mert azt még az újságolvasók klerikális propagandának tekinthetik." Szilassy és én versenyben hüledeztünk ezen a jóslaton, Országhnak meg igaza

* Megjelent a Saly Noémi szerkesztette Mihálynapi köszöntő: írások Ilia Mihály születésnapjára című kötet 163-174. lapján, Budapest: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, 2000.

35