Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Szociolingvisztika

Szociolingvisztika lett. Realista volt, mi meg naivak. Tapasztalatait egyebek mellett az Ér­telmező Szótár főszerkesztőjeként szerezte, amikor az 58 ezernél több szócikkben előforduló közel 115 ezer szépirodalmi idézet sorsa dőlt el, egyenként, a cenzorok és a szerkesztőség közti egyenlőtlen küzdelem­ben. Az Értelmező Szótár (ÉrtSz.) készítése közben Országh írt egy 105 gé­pelt lap terjedelmű tanulmányt „Az irodalmi idézet szerepe a szótárak­ban” címmel. Ezt egy 1959-ben kelt levelének tanúsága szerint közlésre szánta, de számomra ismeretlen okból nem jelent meg. Ma már nem ol­vashatjuk, mert Országh végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nyom­tatásban meg nem jelent munkái ne őriztessenek meg (I. Kontra 1994-95: 203). Az ÉrtSz. készítőinek viszontagságait azonban valamennyire nyomta­tott forrásokból is érzékelni lehet. Országh Lászlónak egy, az Akadémián tartott előadásához Bóka László (1954: 146-7) többek között azt tartot­ta szükségesnek hozzáfűzni, hogy azt gondolom, hogy az értelmező szótár elkészítése a magyar nyelvtudo­mány munkásainak és mindazoknak a számára, akik az értelmező szótár munkálataiban részt vesznek, ideológiai fejlettségüknek egy nagyon nagy próbája. Azt gondolom, hogy az értelmező szótár megalkotása legelsősor­ban ideológiai munka ... Egy 1953-ban, Sztálin halála után alig több mint egy hónappal az Akadé­mián tartott előadásában, ami stencilezett formában fennmaradt (a rész­letekhez I. Kontra 1994-95), Országh számos lexikográfiai kérdést tár­gyalt, többek között a teljes szótári ekváció hiányát is, azokat az esete­ket, amikor egyik nyelv szava egy másikban csak körülírással fejezhető ki. Országh a kor parancsának engedelmeskedve itt kijelenti, hogy ha egy tőkés ország nyelvében egy szónak olyan mellékjelentése vagy han­gulati tényezői vannak, amelyek egy szocialista ország nyelvében nemkí­vánatosak vagy visszataszítóak, akkor gondos mérlegeléssel a polgári szemléletre, burzsoá használatra utaló helyes minősítést meg kell talál­ni, hogy ezek ideológiánk harcos állásfoglalását tükrözzék. Rögvest hoz­záfűzi azonban, hogy „Fontos szempont itt az, hogy a nyelvi tények meg­hamisítását el kell kerülni.” Majd így folytatja: Ideológiai, illetőleg politikai problémák azonban a szótárszerkesztés­ben másutt is találhatók. Egyik ezek közül a fogalmi elavulás felé ha­ladó címszavak kérdése. Magyar és idegen nyelvű szótárak ma olyan 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom