Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Szociolingvisztika
Nyelvi emberi jogi polémiák 1.10. A nyelvészek dolga A 20. század java részében a nyelvészek zöme nemigen foglalkozott a nyelvi sokféleség pusztulásának társadalmi-gazdasági okaival. A nyelvészetet amolyan apolitikus, „tiszta" tudománynak tekintették (lásd pl. Ladefoged 1992). Ma már megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint annyi a dolgunk, hogy a végveszélybe került nyelveket minél gyorsabban s minél jobban leírjuk (lásd pl. Newman 2003), mások viszont úgy vélik, hogy a nyelvészek „ideológiai semlegessége” se a nyelvészetnek, se a nyelveknek nem vált hasznára, s a társadalmilag hasznos nyelvészetnek nemcsak a leírás a feladata, hanem a nyelvi sokféleség megőrzése is (lásd Mühláusler 1996: 20-21 és 333). A kívülállókat meglepheti, hogy a nyelvészek olyan alapvető kérdésekben sem értenek egyet, mint a kis nyelvek elpusztulásának/elpusztításának helyes vagy helytelen volta, vagy hogy a társadalmi boldogulást segíti-e avagy hátráltatja egy standard nyelvváltozat iskolai tanítása. Ennek az oka abban rejlik, hogy a nyelvészet igen differenciált tudománnyá vált, s a strukturális nyelvészek gyakran oly keveset tudnak a társasnyelvészetről, hogy a szociolingvista számára hajmeresztő állításokat tesznek, anélkül, hogy ez a legkevésbé is zavarná őket. Erről a helyzetről írta Trudgill (2000: 58) a következőt: „Azt remélem, hogy az új évezredben nem lesznek majd olyan esetek, amikor a nyelvészek elmulasztják megvédeni a nyelvi kisebbségek jogait, s nem lesz tere a[z olyan] szociolingvisztikai álokoskodásoknak [mint amilyeneket Trudgill idéz egy oldalon át, K.M.]. Elég baj, hogy csatákat kell vívnunk a nem-nyelvészekkel a nyelvi sokféleség legitimitásáért. De menynyivel elkeserítőbb, hogy vannak olyan céhbeli nyelvészek is, akikkel ugyanezeket a csatákat kell megvívnunk. Azt remélem, hogy a 21. században a szociolingvistáknak nem kell majd ilyen harcokat vívniuk.’’10 Az mára teljesen nyilvánvaló már, hogy a szociolingvisztikailag naiv és társadalmilag kártékony nézetek és cselekedetek léte nincs semmilyen összefüggésben a hasznosítható kutatási eredmények meglétével vagy hiányával. (Ugyanúgy, ahogy a magyar nyelv finnugor rokonsága sem 10 Saját fordításom. Trudgill a nyelvészek szociolingvisztikai naivitását a bolgár Michail Videnovtól, a görög A. Angelopoulostól, a magyar Deme Lászlótól, s a brit Gábriellé Steintől és Randolph Quirktől idézett szövegekkel illusztrálja. 33
