Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Szociolingvisztika

Nyelvi emberi jogi polémiák

rében rendezett konferencián megállapította, hogy a Keretegyezmény tanácsadó testületé, nem ismervén a kétnyelvű oktatással kapcsolatos tudományos kutatásokat s józan paraszti eszére hallgatva, azt az oktatási formát ajánlotta a nemzeti kisebbségeknek (nevezetesen a befullasztó programot), amely a kutatások szerint a legkevésbé hatékony mód a többségi nyelv elsajátítására. A tanácsadók odáig mennek, hogy javasolják, azokat a szülőket, akik gyermekeiket külön iskolákba kívánják járatni, le kell beszélni erről a szándékukról.

1. táblázat: A nyelvi genocídium és nyelvi imperializmus paradigmája/elmélete szemben a nyelvhalál és liberális modernizáció paradigmájával/elméletével (Table 5.3, Skutnabb-Kangas 2000: 371)

Nyelvi genocídium és nyelvi imperializmus

Nvelvhalál és liberális modernizáció

1. elemzi a nyelvközösségek közti hatalmi viszonyokat

1. nem elemzi a nyelvközösségek közti hatalmi viszonyokat s ellenzi, ha mások ezt teszik (pl. Conrad 1996)

2. a nyelvet emberek által teremtett s általuk befolyásolható valaminek tekinti

2. a nyelvet természetes élettartamú organizmusnak tekinti

3. mindkét nyelv jelenlétét, támogatását és az őket érintő következményeket vizsgálja

3. vagy a domináns nyelvet (TESOL- hagyomány), vagy a dominált nyelvet („archiváló” hagyomány) vizsgálja

4. meg akarja változtatni a nyelvek közti egyenlőtlen viszonyt

4. dokumentálni akarja a nyelveket s archiválni, mielőtt meghalnak

5. tárgyalja a nyelvek közti viszonyokat, köztük a kölcsönös hatásokat is

5. nem tárgyalja a nyelvek közti viszonyokat, vagy ha igen, akkor csupán leíró nyelvészetileg teszi

6. a leírás elméletileg vezérelt s magában nem elegendő, de az elemzés alapja

6. a leírások szakszerűek és ateorctikusak; avagy az elméletek csupán (szocio)lingvisztikaiak

7. tudományközibb; az elemzés lehetetlen a (szocio)lingvisztikait kiegészítő társadalmi és politikai elemzések nélkül

7. kevésbé tudományközi

8. a nyelveknek főként ősi/alapvető fontosságát hangsúlyozza

8. a nyelveknek főként eszközfúnkcióját hangsúlyozza

9. az anyanyelvek és a később tanult nyelvek között minőségi különbséget tételez

9. az anyanyelvck és a később tanult nyelvek között csupán mennyiségi különbséget tételez

10. hangsúlyozza a hozzáadó és felcserélő nyelvtanulás különbségét a nem anyanyelvck esetében

10. nem tesz különbséget hozzáadó és felcserélő nyelvtanulás között

11. támogatja a hozzáadó idegennyelv- és másodiknyelv-tanulást valamint a soknyelvüséget

11. a felcserélő idegennyelv- és másodiknyelv-tanulást a modernizáció szükséges eszközének tekinti, ami előnyös a tanulók számára

12. a nyelvcserét a legtöbb esetben kikényszerítettnek tekinti

12. a nyelvcserét önkéntesnek tekinti, ami a beszélők költséghatékonysági elemzésén alapul

31