Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Szociolingvisztika
Szoci o I i ngvi szti ka tét, de azt az UNESCO végül is nem támogatta s szakmai körökben is vegyes fogadtatásra lelt. A nyelvi emberi jogok, egyelőre mint kívánatos jogok, a barcelonai fiaskótól függetlenül látványosan előtérbe kerültek a nyelvészetben. Főképp a Föld nyelveinek gyors kipusztulása/kipusztítása miatt, na meg a globalizáció miatt. A Földön ma beszélt körülbelül hatezer nyelvnek optimista becslések szerint a fele, pesszimista becslések szerint 90%-a el fog pusztulni a következő 100 évben. Egyebek mellett ebben a globalizáció is szerepet játszik, nem is kicsit. A kérdéskör talán legtekintélyesebb szakemberei (Phillipson és Skutnabb-Kangas 1997: 27) szerint egy nyelvi emberi jogi nyilatkozatnak - később egyezménynek - a következőket kell garantálnia: ,,a) Mindenki 1. azonosulhat az anyanyelvével (vagy anyanyelveivel) úgy, hogy azt mások elfogadják és tiszteletben tartják; 2. tökéletesen megtanulhatja az anyanyelvét mind szóban (ha ez fiziológiailag lehetséges), mind írásban (ez azt feltételezi, hogy a kisebbségek a saját nyelvükön részesülnek oktatásban); 3. használhatja az anyanyelvét a legtöbb hivatalos szituációban (beleértve az iskolát is). b) Mindenki, akinek az anyanyelve nem hivatalos nyelv abban az országban, ahol lakik, kétnyelvűvé (vagy háromnyelvűvé, ha két anyanyelve van) válhat az anyanyelvén és az (egyik) hivatalos nyelven (saját választása szerint). c) Az anyanyelv bármely cseréje önkéntes és nem kényszerített.” A nyelvi emberi jogokról hatalmas viták zajlanak tőlünk nyugatra, tudományos körökben épp úgy, mint a politikai életben. Ezekből adok itt egy kis mustrát. 1.1. Kultúra-, nyelv- és kontextus-specifikus jogok vagy egyetemes jogok? Paulston (1997) a nyelvi jogokkal kapcsolatos álláspontokat és kutatásokat két csoportra osztja. Szerinte a nyelvi emberi jogok (vö. pl. Skutnabb-Kangas 1992, Phillipson-Skutnabb-Kangas 1997) gyakran túl általánosak, s ezért nem lehet nekik érvényt szerezni. Nincs két egyforma nyelvi helyzet, következésképp nem lehet általánosításokat megfo-18
