Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Globalizáció, magyar nyelvi kisebbségek és nyelvpolitika Nemrég a vajdasági palicsi önkormányzat nevében egy szabadkai PR cég magyarul írt levelet három palicsi magyar önkormányzati vezető nevében az egyik szabadkai közvállalat magyar igazgatójának. A palicsi magyar vezetők nekiestek a magyar PR cégnek: hogy képzelik a magyar nyelvű levelezést?! Kiderült, hogy a szél a szabadkai közvállalat magyar igazgatójától fújt, aki megijedt, nehogy magyarkodással vádolják, hisz a magyar leveleket nem mindenki érti a cégnél. Hiába érvelt a PR cég azzal, hogy közvállalatoknál kötelező az egyenlő képviselet, tehát számos magyar dolgozója is kell legyen a szabadkai vállalatnak, na meg vannak nyelvhasználati jogaik is a vajdasági magyaroknak, a palicsi vezetőknek erre csak az a válasz jutott eszükbe, hogy „egy dolog a papír, de más a gyakorlat”. 2009-ben a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium mindazoktól, akik Kárpátalján magyar tannyelvű iskolában végeztek, megtagadta az ukrán nyelvvizsga magyarországi beszámítását és felvételi pontokra konvertálását, mégpedig arra való hivatkozással, hogy köztudomású: a magyar iskolákban Ukrajnában nem lehet megtanulni ukránul. Olyan tavaly érettségizett fiatal is ezt a választ kapta az OKM-ben, aki az emelt szintű ukrán nyelv és irodalom érettségi és egyben felvételi vizsgán a megszerezhető 200 pontból 173-at kapott. A magyarok vegyes házasságai elleni nyílt véleményhangoztatás, tudományos közleményekben és laikusok jó szándékú szózataiban: növeli a bajt. A vélemény hangoztatok (1) egy alapvető emberi jog megsértésére agitálnak, és (2) szociológiailag, nyelvszociológiailag naiv és értelmezhetetlen programot szuggerálnak. Amint Szilágyi N. Sándortól is tudhatjuk (2003a: 587): ilyen szózatokkal „nem lehet megakadályozni sem a vegyes házasságot, sem az asszimilációt, ezzel csak az emberi méltóságot lehet megsérteni, így ennek, ha egyáltalán hatása lehet, az csak a kívánttal ellentétes lehet. Tudok olyan mezőségi faluról - írja Szilágyi -, ahol éppen a református lelkésznek volt nagy szerepe abban, hogy az ottani magyarok mára teljesen elrománosodtak." A kisebbségi magyarok a magyar tannyelvű felsőoktatási rendszerük kiépítése közben rendre létrehoznak párhuzamos, tehát pazarló struktúrákat. A néhány éve alapított komáromi Selye János Egyetemen magyar szakos képzést indítottak akkor, amikor az ilyen képzésnek sok évtizedes hagyománya van Pozsonyban és Nyitrán. Ungváron nemrég indítottak egy magyar tannyelvű egyetemi kart, s ezzel sikerült fölösleges konkurenciát teremteni a jól működő és egyetemi szakokat is akkreditált beregszászi magyar főiskolának. Közismert a Sapientia és a BBTE sokszor 163
