Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika módon mentsék meg a hagyományos frankofón kisebbségi közösségeket, hogy a vidéki (kisvárosi) közösségek gazdasági fejlesztését szorgalmazzák, nem pedig a metropoliszokban szétszórtan élő francia ajkú egyének gazdasági integrációját. A globális gazdasági rendszer egyik következménye az urbanizáció és a vidéki kistelepülések kiürülése. Kanadában a francia ajkúak ebben felszívódhatnának, de az állam nyelvpolitikája, ami nagyrészt gazdaságpolitika, e folyamat visszafordítására és megakadályozására irányul. A globalizáció egy másik következménye az oktatásnak közjóból szolgáltatássá való átalakítása, amit én szívesebben hívok degradálásnak. A folyamat az USÁ-ban évtizedekkel azelőtt megkezdődött, hogy 1995-ben a világ államainak zöme aláírta a GATS-ot (=General Agreement on Trade in Services), amiben az aláíró államok azt vállalták, hogy a felsőoktatást szabadkereskedelmi szolgáltatásként működtetik (lásd pl. Hill 2003 és de Siqueira 2005). A magyar politikai közbeszédben a GATS-nak nyoma sincs, a politikusok és az újságírók tabusították ezt a szerződést. Saját benyomásaim alapján megkockáztatnám azt is, hogy a magyarországi felsőoktatásban tanító tanárok s az ott dolgozó bürokraták szinte teljes tömegének fogalma sincs arról, mi a GATS oktatási jelentősége, s hogy Magyarország aláírta-e ezt a szerződést. Persze nem akarom azt a hamis látszatot kelteni, hogy Romániában e tekintetben sokkal jobb a helyzet... Az 1999-ben a kaliforniai Berkeleyben megvédett doktori disszertációja alapján nemrég publikált tanulmányában Urban (2008) az egyetem biznisz modelljéről ír, azt elemzi, honnan ered s milyen következményekkel jár az egyetemek üzleti alapon történő működtetése. Az autoreferátumból lefordítottam néhány mondatot: „Annak, hogy a felsőoktatás miként válik a biznisztől megkülönböztethetetlenné, csupán néhány aspektusa a bürokraták »versenyképes« fizetésének követelése, a tananyagok kontrollálásának átcsúszása a bürokraták kezébe, és a kimondottan profitorientált egyetemek létesítése. Az Amerikai Egyesült Államokban a felsőoktatást, ami egykoron közjónak számított, s aminek kapcsán a költséghatékonyság csak másodlagos jelentőséggel bírt, egyre inkább ugyanolyan szolgáltatásnak tekintik, mint bármely más megvásárolható s kifizethető szolgáltatást, tehát a fő szempontok a hatékonyság és a termelékenység, s a szolgáltatások azok számára elérhetők, akik meg tudják venni őket. Honnan erednek ezek az értelmezésbeli változások s milyen következményekkel járnak az amerikai felsőoktatás minőségére és nyitottságára nézvést?’’ (Urban 2008: 449) 158
