Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Hasznos nyelvészet Szépe György pályafutását - az iménti labovi dichotómia szerint - az emberiségről bővebb ismereteket szolgáltató nyelvészeti alapkutatás környékén kezdte, majd megérkezett a kommunikáció egy a mindennapi életben használt eszközének tanulmányozásához, az értekezése címéül szolgáló „Hasznos nyelvészetihez, a társadalmilag hasznosítható nyelvtudományhoz. A Magyar Tudományos Akadémián belüli presztízs tekintetében az alkalmazott nyelvészet a városligeti hullámvasútéhoz hasonló pályát jár(t) be. Volt olyan akadémiai ciklus (az 1990. utáni), amikor az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottság (melynek elnöke Papp Ferenc volt, társelnöke pedig Szépe György) egyenrangú volt a Nyelvtudományi Bizottsággal. Később az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságot munkabizottsággá degradálták (ma is az), de ennek magyar tudományszociológiai okai vannak, nem az, hogy a magyar alkalmazott nyelvészeti kutatások színvonala esett volna az 1990-es évek első feléhez képest. Sőt! Ma már számos alkalmazott nyelvészeti területen működnek komoly nemzetközi reputációval rendelkező magyar kutatók, itthon és külföldön, s kiképzésükben Szépe Györgynek is jelentős érdemei vannak. Függetlenül attól, hogy az MTA I. osztályán a presztízs-libikóka épp hova emeli vagy süllyeszti az alkalmazott nyelvészetet, vagyis nyelvészeti szaktudásunk felhasználását társadalmi problémáink megoldására vagy legalábbis enyhítésére. (Szépe védése után Kiefer Ferenc elmondta nekem, hogy az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottság munkabizottsággá degradálása egy akadémiai átszervezés következménye volt. Amikor a doktori ügyek átkerültek az egykori Tudományos Minősítő Bizottságtól az akadémiai osztályokra, nem lehetett tovább egy tudományterületen két bizottságnak bírálni/véleményezni a doktori pályázatokat, ezért a Nyelvtudományi Bizottság maradt bizottság, és az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságot lefokozták. Kiefer elmondása szerint ugyanez történt számos más osztályon is.) 13.3. „Modernista fordulat” Ma, legalábbis számomra, nagyon érdekes az, ahogy Szépe a hazai alkalmazott nyelvészet és a „modernista fordulat" összekapcsolódását leírja értekezésében. Azt olvashatjuk egyebek mellett, hogy az alkalmazott nyelvészet a kelet-közép-európai országokban generációs jellegű, avantgarde tevékenység volt a 60-as-70-es években. Említi, hogy az alkalmazott nyelvészet akkoriban hol a matematikai nyelvészettel, hol a struktu151