Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Nelvi jogok, nyelvpolitika

Hasznos nyelvészet Szépe György pályafutását - az iménti labovi dichotómia szerint - az emberiségről bővebb ismereteket szolgáltató nyelvészeti alapkutatás környékén kezdte, majd megérkezett a kommunikáció egy a mindennapi életben használt eszközének tanulmányozásához, az értekezése címéül szolgáló „Hasznos nyelvészetihez, a társadalmilag hasznosítható nyelv­­tudományhoz. A Magyar Tudományos Akadémián belüli presztízs tekintetében az al­kalmazott nyelvészet a városligeti hullámvasútéhoz hasonló pályát jár(t) be. Volt olyan akadémiai ciklus (az 1990. utáni), amikor az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottság (melynek elnöke Papp Ferenc volt, társelnöke pe­dig Szépe György) egyenrangú volt a Nyelvtudományi Bizottsággal. Ké­sőbb az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságot munkabizottsággá degradál­ták (ma is az), de ennek magyar tudományszociológiai okai vannak, nem az, hogy a magyar alkalmazott nyelvészeti kutatások színvonala esett volna az 1990-es évek első feléhez képest. Sőt! Ma már számos alkal­mazott nyelvészeti területen működnek komoly nemzetközi reputációval rendelkező magyar kutatók, itthon és külföldön, s kiképzésükben Szépe Györgynek is jelentős érdemei vannak. Függetlenül attól, hogy az MTA I. osztályán a presztízs-libikóka épp hova emeli vagy süllyeszti az alkalma­zott nyelvészetet, vagyis nyelvészeti szaktudásunk felhasználását társa­dalmi problémáink megoldására vagy legalábbis enyhítésére. (Szépe vé­dése után Kiefer Ferenc elmondta nekem, hogy az Alkalmazott Nyelvé­szeti Bizottság munkabizottsággá degradálása egy akadémiai átszerve­zés következménye volt. Amikor a doktori ügyek átkerültek az egykori Tu­dományos Minősítő Bizottságtól az akadémiai osztályokra, nem lehetett tovább egy tudományterületen két bizottságnak bírálni/véleményezni a doktori pályázatokat, ezért a Nyelvtudományi Bizottság maradt bizottság, és az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságot lefokozták. Kiefer elmondása szerint ugyanez történt számos más osztályon is.) 13.3. „Modernista fordulat” Ma, legalábbis számomra, nagyon érdekes az, ahogy Szépe a hazai al­kalmazott nyelvészet és a „modernista fordulat" összekapcsolódását le­írja értekezésében. Azt olvashatjuk egyebek mellett, hogy az alkalmazott nyelvészet a kelet-közép-európai országokban generációs jellegű, avant­garde tevékenység volt a 60-as-70-es években. Említi, hogy az alkalma­zott nyelvészet akkoriban hol a matematikai nyelvészettel, hol a struktu­151

Next

/
Oldalképek
Tartalom