Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika rális nyelvészettel vagy a számítógépes nyelvészettel kapcsolódott öszsze, de persze létezett a nyelvműveléssel való kapcsolata is. Megvolt benne a nemzetközi mintakövetés is, „a társadalmi szélességű problémák iránti érdeklődés” is, meg hát (ezt én teszem hozzá), az akkori idők határtalan lelkesedése a strukturalista, formális nyelvészet iránt. (Az alkalmazott nyelvészet-nek ez a promiszkuitása Magyarországon ma is dívik: sokan alkalmazott nyelvészetnek titulálják a szociolingvisztikát és a pszicholingvisztikát is, elsősorban a magukat „elméleti nyelvésznek” hívó kollégáink. Ez azonban csupán a szemantikai agresszió egy sajnálatos példája, mivel a magyar szociolingvisták ezt a címkét mások által, megkérdezésük nélkül rájuk aggatott címkének tekintik. Ők ugyanis - William Labowal egyezően - el se tudják képzelni, hogy nyelvészeti kutatást lehetséges lenne folytatni a nyelvet használó emberek társadalmi beágyazottságától elvonatkoztatva.) Ha ma a magyar nyelvtudományban nem kizárólag süketek párbeszéde zajlik a „szerkezeti (elméleti) nyelvészet” és a „szociokulturális nyelvészet” (Cseresnyési 2004: 17) képviselői között, az Szépe Györgynek is köszönhető, aki a formális/generatív nyelvészet egyik első sikeres magyar képviselőjéből és elterjesztőjéből később a szociolingvisztika, nyelvpolitika és hasonló „emberi" nyelvészeti területek kutatójává vált. Azon kevesek egyike ő hazánkban, aki nem a mesterséges kerítések fölépítésében, hanem azok lebontásában ügyködik, s hajói érzékelem, nem is sikertelenül. Értekezése 2. fejezetében Szépe a Nyelvtudományi Intézet Magyar Osztályán folytatott szerteágazó alkalmazott nyelvészeti tevékenységét foglalja össze, a nyelvművelői feladatoktól (egyebek mellett a Magyar Nyelvőr szerkesztésében való részvételétől) kezdve, a normatív nyelvészeten át a nyelvi ismeretterjesztő munkáig. Az ismeretterjesztésben Szépe egész munkássága során részt vett. Ennek a munkának a színterei egy szövetkezeti elnököknek tartott nyári bentlakásos nyelvtanfolyamon (Erdőkertes, 1979, ott voltam) elmondott előadásától „A nyelv világa” című televíziós sorozatig terjednek, sőt tovább (s ezt igazán nem szokták leltározni Magyarországon): ha volt a 70-es-80-as években, s ha van ma is, egy-két olyan politikus, aki nyelvpolitikai jellegű tevékenységében nem kizárólag saját ismereteire, tapasztalataira támaszkodva hoz törvényeket, rendeleteket és egyéb intézkedéseket, ha egy-két politikus néha nyelvészre is hallgat(ott) ilyenkor, az elsősorban Szépe György érdeme, aki tudósként meghonosította a nyelvpolitikai kutatásokat hazánkban, aki ezt a diszciplínát bevezette felsőoktatásunkba, s aki politikusainknak is adott tanácsot, ha kérték. (Nem sokszor kérték, ami azt 152
