Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Hasznos nyelvészet va félévszázados tudományos munkássága során szinte mindennel foglalkozott már, az etimológiától az elméleti és generatív nyelvészetig, a fonológiától a szintaxisig, az alkalmazott és számítógépes nyelvészettől vagy gépi fordítástól a szociolingvisztikáig, a nyelvpolitikáig és a nyelvi emberi jogokig - meg sem próbálom itt mind felsorolni. Aki közleményeinek netán csak a címét olvassa el az oldalszámra is tekintélyes publikációlistában, az bizonyos mai divatok szerint könnyen arra gondolhatna, hogy aki ennyi mindennel foglalkozott életében, annak bajosan maradhatott rá ideje, hogy valamelyik területen elmerülhessen a részletekben. Márpedig a mai elég általános vélemény szerint szigorú szakosodás nélkül nem is lehet tudományt művelni. Akkor pedig „miről is szól” (ahogy mondani illik) ez a lista? Aki azonban nemcsak a címeket olvassa, hanem a megfelelő helyen azt is, ami alájuk van írva, rögtön látja, mekkora előnye van ennek a sokoldalúságnak. Mikor a szakosodás egyre közelebbi szinonimája kezd lenni a szakmai beszűkülés-nek, az enciklopédikus tudású, az egyes jelenségeket egyszerre sok nézőpontból látni képes tudósokat, ha nem lennének is, sürgősen ki kellene találni. Mi azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ki sem kell találnunk, mert hál’ istennek itt van közöttünk Szépe tanár úr. Szilágyi itt az enciklopédikus tudású nyelvészt ünnepli, akinek írásai mindig arra figyelmeztetik, hogy „a mi tudományunk ugyan diszciplínákra van felosztva, mert gyarló emberi eszünkkel nehezen érjük fel egyben az egészet, de a világ nincs feldarabolva aszerint, hogy melyik tudós mihez ért.” Töve Skutnabb-Kangas (2001: 1106), aki Szépével hosszú éveken át állt szoros munkakapcsolatban, a pécsi professzorban egy igazi, régi vágású, szinte középkori intellektuelt lát, aki szerteágazó tehetségű, soknyelvű, multikulturális és multidiszciplináris ember, olyan, aki képes a dolgokat nem csak „vagy-vagy”, hanem „is-is” is szemlélni, s akinek nem derogál az elméleti kutatást kombinálni a társadalmi cselekedetekkel („combine academic theory with action and activism”). Skutnabb-Kangas ezt a véleményét akkor alakította ki, amikor az 1990-es években Szépével s másokkal együtt fontos nyelvi jogi ajánlásokat fogalmazott meg az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának, Max van der Stoelnak a felkérésére. 13.2. Milyen az a hasznos nyelvészet? A munkásságát összefoglaló rövid értekezésnek Szépe György a „Hasznos nyelvészet” címet adta. Ennek a címnek magam nagy jelentőséget tulajdonítok, 2008-ban Magyarországon különösen. Hisz a velemkorúak 149
