Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Trianon utáni magyar nyelwáltozatok rokraták és tudományos figurák) kétféléi erősítik a határon túli magyarokban a kisebbségi érzést: a saját többség lekezelő viselkedéséhez hozzáteszik az anyaországi lealacsonyító viselkedést. 5. A magyar nyelwáltozatok szétfejlődése és a többközpontú magyar nyelvről szóló viták után hogyan látja a nyelvi tervezés gyakorlati lehetőségeit és a határtalanítás programjának hatékonyságát? (a) A határtalanítás programjának hatékonyságát ma még nem lehet megítélni. A szándék helyes, a munkások szorgalmasak, a munkafeltételek hiányoznak. Mindenki, aki ebben érdemben dolgozik, ki van szolgáltatva a magyarországi szereplők kényének-kedvének, retorikai támogatásának (ebből a retorikából nem ritkán süt a szaktudományos tájékozatlanság, ami sérti a kolozsvári, beregszászi, dunaszerdahelyi és maribori magyar nyelvészeket), esetenként a határon túli magyar nyelvészeket rákényszerítik magyarországi biznisz-érdekek szolgálatára is. Ahogy ma ez a dolog kinéz, abból érdemi, hasznos változás csak csoda révén jöhet létre. (b) „a többközpontú magyar nyelvről szóló viták után” - Saly Noéminek hála, ez a vita jól dokumentálva van (Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról, Osiris Kiadó, 1998). Aki ismeri a vita lényegét, szomorúan állapíthatja meg, mennyire fölkészületlenek voltak a magyar(országi) nyelvészek arra a szakmai feladatra, aminek megoldása parancsoló szükségszerűség lett 1989-ben: miként lehet elősegíteni azt, hogy a magyar anyanyelvű kisebbségi emberek nyelvileg is otthonosabban éljék életüket ott, ahol élnek? Akadémikustól a szórványtelepülésen áldozatosan küszködő tanítóig senki nem tudta, mit kéne tenni. Amit tudtak, abban tudományos szempontból kódolva volt a kudarc, de hát ők jót akartak, ezért amikor néhányan előálltunk „eretnek" nézeteinkkel, elkerülhetetlenül „hazaárulóknak” bélyegeztek minket. Mára a hazaárulózás lecsihadt, de a magyar nyelvi ideológiának (értsd: 13 millió Kárpát-medencei magyar nyelvi kérdésekről való gondolkodásának) átalakítása még óriási feladatunk. (c) „hogyan látja a nyelvi tervezés gyakorlati lehetőségeit?" - kérdezik a szerkesztők. Minek a lehetőségeit? Hol? Magyarországon és a környező államokban NINCS nyelvi tervezés. Lehetne, de nincs. Ami van, az távolról sem hajaz arra, aminek lennie kéne. Jó, elismerem, hogy Szlovákiában és Ukrajnában, ami 2009-ben van, az explicit nyelvi tervezés - a legrosszabb lingvicista fajtából. Nálunk s a legtöbb környező országban 128
