Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

11. Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről*

A Regio szerkesztősége „ankétot kezdeményezett az elmúlt két évtized közép-európai etnikai, illetve kisebbségi kutatásairól, a tudományos kérdések és a téma (etnicitás, kisebbségek, nacionalizmus) társadalmi környezetének átalakulásáról. Célunk az volt, hogy közösen értékeljük az elmúlt két évtized etnikai kutatásait, szakmai kulcskérdéseit, az etnicitásfogalom jelenlegi szakmai és társadalmi kontextusát. Elsősorban olyan kutatókat szólítottunk meg, akik már a rendszerváltás idején ezt a témakört vizsgálták különböző aspektusokból.

Mindenkinek a következő négy kérdést tettük fel:

1. Hogyan látja, a rendszerváltás óta a magyar kisebbségkutatásban a szakterületén melyek azok a fogalmak, amelyek a kutatások nyomán tartalmukban leginkább átalakultak?

2. A kilencvenes évekhez képest a kutatásaiban mi volt a legnagyobb változás és ez mire vezethető vissza?

3. Mennyiben és hogyan változott meg a közép-európai társadalmakon belül az etnikai, nemzeti azonosságok helye és szerepe a rendszerváltás óta?

4. Mik lesznek Ön szerint az elkövetkezendő évek kulcskérdései a kisebbség, az etnicitás, a nacionalizmus, a regionalitás kutatásában a saját szakterületén?

Ezen túl ötödikként mindenki személyre szabottan, saját kutatásaival kapcsolatban kapott egy-egy kérdést. Ezt az utolsó kérdést a válaszokon belül közöljük.”

*Az Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről a Regio 2009/3. számában olvasható. Saját válaszaim előtt idézem a bevezető szöveget a folyóiratszám 3. oldaláról. A szerkesztők 42 kutatót kértek fel, közülük 20-an válaszoltak a kérdésekre. Az én válaszaim eredetileg az 53-61. oldalon jelentek meg.

125