Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Trianon utáni magyar nyelwáltozatok 11.1. Válasz a Regio kérdéseire „Egyfajta kutatói reflexióra” kért fel a Regio szerkesztősége, és feltett öt kérdést. Ezekre szerény tehetségem szerint megpróbálok válaszolni, de előre bocsátom, hogy nekem nagyon hiányzik egy hatodik kérdés, és sajnálom, hogy a szerkesztőségnek ez eszébe sem jutott. így aztán várható, hogy „a megszólított kutatói kör” - zömmel kiváló, érdemdús férfiak, de túl kevés nő - az engem érdeklő kérdésről csak sporadikusan, kvázi véletlenül fognak bármit is mondani. Kezdjük hát! 1. Nemigen alakult át semmilyen fogalom a magyar nyelvészetben a kisebbségkutatás terén, hisz ilyesmi 1989 előtt nem létezett, tehát nem volt minek átalakulnia. Sok vesződséggel, néha jó kutatásokkal is, kialakítottunk egy társalgási mezőt a magyar nyelvészetben, aminek eredményeképp 2009-ben immár a nemzetközi szaktudományos körökben is értelmezhető módon beszélünk a magyar nyelvi kisebbségekről. Itthon ezt sokan nem értik, még ma sem, de egyre inkább kiszorul a magyar(országi) diskurzusból is a (sokszor jó szándékú, de ostoba) nyelvmentő retorika. Örülök, hogy részem volt (színpadi súgóként) abban, hogy az MTA 2002. évi közgyűlésén Szilágyi N. Sándor, Lanstyák István és Csernicskó István is előadott (persze kár, hogy Szilágyi kitűnő, korszakváltó előadása csak 2008-ban látott nyomdafestéket). 2. A kilencvenes években egyebek mellett azon ügyködtem, hogy a nyelvi emberi jogokat megismertessem a magyarokkal. Ez a szakmai mezőnyben nem volt sikertelen, 1997-ben olyan nemzetközi konferenciát rendeztünk Budapesten (30 ezer dolláros Open Society Institute támogatással és 300 ezer forintos magyar „matching fund”-dal, ezen osztozott az MTA és a Szalay utcai Minisztérium, utóbbi 0 forinttal), amilyen a térségben azóta sem volt. Világsztárokat, közép-európai előadókat és NGO-kat hoztunk össze 3 napra, na még politikusokat is: Bauer Editre, Csáky Pálra és Miroslav Kusýra biztosan emlékszem. 1999-ben megjelent a Language: A Right and a Resource, Approaching Linguistic Human Rights című konferenciakötetünk is, nagy nemzetközi siker volt. Sajnos mindan-126