Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja 10.1. Óvodától az egyetemig magyarul Ahogy 1990 óta már hozzászokhattunk, sok megfellebbezhetetlen véle­mény hangzik el. Egy vajdasági szerző nemrég ezt írta: „Ahogyan a lelki­­ismeretesek már évek óta szokták mondogatni (s szekcióülésen is töb­ben kijelentették): a reménytelennek látszó helyzetben csupán az óvodá­tól az egyetemig anyanyelven megszerveződő oktatás segíthet” (Vajda G. 2006, 23). Ezzel a véleménnyel szöges ellentétben áll például Szabó Bá­lint kolozsvári építészprofesszor véleménye, aki szerint a kizárólag ma­gyar nyelvű oktatás ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel (lásd Kont­ra 2005b: 11). Egyszerűen azért, mert ha a romániai magyar diplomás szakember otthoni érvényesüléséhez, versenyképességéhez elengedhe­tetlen az államnyelv magas szintű ismerete is, akkor nem magyar tan­nyelvű, hanem magyar, román és angol vagy francia tannyelvű képzésre van szüksége. Ezzel a véleménnyel értett egyet az Új Szó könyvbemuta­tónkról tudósító munkatársa is, aki ezt írta: „ellentétes-e a magyar nem­zeti érdekekkel a kizárólag magyar nyelvű oktatás? Hölgyeim és uraim, még ha most sokan szívükhöz kapnak is: egyértelműen igen! Mert az a minőség, az oktatási szint és a versenyképesség rovására megy. Azaz öncsalás. De hát ezt eddig csak azok nem tudták, akik kizárólag magyar­ságtudatból alapítanak egyetemet” (Buchlovics 2005). A kárpátaljai nyelvtudós Csernicskó István ebben az esetben a Szabó Bálint-féle véle­ményt támogatja, s a beregszászi magyar főiskola nyelvpolitikájáról ezt mondja: „Főiskolánkon a magyar az oktatás nyelve, ám valamennyi hall­gatónk kötelezően hallgat ukrán nyelvet és egy idegen nyelvet, ezen felül pedig ingyenes ukrán és idegen nyelvi tanfolyamokra járhatnak (nemcsak a diákok, hanem az oktatók is). Hogy motiváljuk is a diákokat, ettől az évtől kezdve az utolsó évfolyamon a hallgatóknak ukrán nyelvvizsgát kell tenniük” (nmi 2005). 10.2. Miért kell az államnyelven is tanulni? Sokan úgy vélik, magyarul megtanul gyermekük otthon a családban, de ahhoz, hogy érvényesüljön később, tehát hogy az államnyelvet is jól meg­tanulja, elengedhetetlen, hogy többségi tannyelvű (román, szlovák, szerb stb.) iskolába járjon. Szlovákiában vagy Vajdaságban 20-30%-ra is rúg­hat a nem magyar iskolába járó magyar diákok száma. Ezek a szülők gyakran megkapják a magukét más magyaroktól, azoktól, akik magyar is-119

Next

/
Oldalképek
Tartalom