Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok tait tankönyvszerkesztő azt mondta nekem, hogy mindenben egyet ért velem, de amit javaslok, az mindenkinek sérti az üzleti érdekeit. Gondo­lom ezzel magyarázható az is, hogy cikkemet a kárpátaljai magyar peda­gógus folyóirat előbb közlésre elfogadta, majd döntését megváltoztatta, s nem közölte. Ebben is különbözik a kárpátaljai Közoktatás a vajdasági Új Képtől, az erdélyi Magisztertől és a felvidéki Katedrától. Az, hogy a magyar tankönyvmizériának nincs hírértéke, változatlanul igaz. Amikor a szlovák nacionalisták a helynevek használatát igyekeznek durva módon szabályozni a magyar tankönyvekben, az rögtön hír a ma­gyar médiában. Arról azonban nem írnak s nem is beszélnek sem a ma­gyar újságírók, sem a magyar politikusok, hogy mekkora károkat okoznak a szlovákiai magyar iskolákban használt magyartankönyvek, lásd erről például Misad Katalin (2009) tanulmányát. A tankönyvek s a tananyagok puristák, nyelvi babonákat terjesztenek, tudományos szempontból el­avultak, s néha Janus Pannonius nevének helyes leírása is meghaladja a szerzők vagy a szerkesztők képességeit (az egyik, érettségizőknek ké­szített feladatlapon Pannonius olvasható, Misad 2009: 149). 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom