Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Pék László: A fiatal nemzedékek nevelése - versnyképes iskolák, korszerű pedagógiai módszerek

Pék László Ez viszont feltételezi az összehasonlítást a szlovák iskolák, illetve a szlo­vák iskolába beíratott magyar nemzetiségű diákok eredményeivel. Néhány régióban helyi kezdeményezésre ugyan születtek ilyen kimutatások, de át­fogó és nyilvános statisztikai adatszolgáltatásról ezen a téren nem beszél­hetünk. A beiratkozás kérdésében ingadozó és befolyásolható szülők egy része származásából adódóan - a vegyes házasságok miatt vagy az anyanyelvi oktatásból való kimaradása okán - az identitásmegőrzés és -váltás külön­böző szintjén áll, s ez kihat döntésére. Arra azonban nehéz magyarázatot találni, hogy valaki ezen okok híján magyarként, csupán az érvényesülés csillogó vágyát szem előtt tartva, saját önfeladásával akarja megalapozni gyermeke jövőjét. Az elsajátítandó tudás és készségek anyanyelvi megalapozásának és rögzítésének fontosságát Comenius óta ezeken a szülőkön kívül senki nem kérdőjelezte meg. E pedagógiai elvre építik felvilágosító jellegű tevékenysé­güket a kisebbségi politikai, kulturális és civil szervezetek is. A beiratkozá­sok eredményeinek figyelemmel követését és az ezzel kapcsolatos tájékoz­tató munkát a beiratkozási program keretében az elmúlt évtizedben első­sorban a Rákóczi Szövetség kezdeményezéseként létrejött Város és Vidé­ke Célalapok és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinál­ták, s ez egyéb tényezők mellett hozzájárult ahhoz, hogy a magyar iskolák térvesztését sikerült megállítani, ill. mérsékelni. 1998-tól éveken át az lly­­lyés Közalapítvány anyagilag is támogatta a program megvalósulását, mely­nek során az óvodákban és iskolákban közösségi programok jöhettek lét­re, oktatással kapcsolatos kiadványok, propagandaanyagok születtek, régi­ókra vonatkozó adatbázisok feldolgozására került sor, ajándékcsomagok jutottak el a kiselsősökhöz. A hiányos magyar iskolahálózat miatt fontos eseményként tartjuk számon a kilencvenes évek magán szaktanintézetei­nek és egyházi kisiskoláinak létrejöttét. Milyen körülmények befolyásolják leginkább a magyar nemzetiségű szü­lőket abban, hogy gyermekük számára nem a természetesnek tűnő döntést hozzák az iskolai beiratkozáskor, illetve melyek azok az okok, melyek hivat­kozási alapul szolgálnak többeknek? Az okok között szerepelnek a következők:- a szülők elszenvedett kudarcélményei, melyek őket hiányos szlovák nyelvtudásuk miatt érték a munkahelyen vagy másutt;- a munkahelyi ráhatások, a főnök elvárásai az alkalmazásban levő szü­lővel szemben;- az asszimilációtól remélt előnyök, melyeket a siker, a karrier érdeké­ben tesznek;-vegyes házasságokban a „békesség kedvéért", hiszen „egyszerűbb” az a megoldás, amikor az egyik fél feláldozza identitását;

Next

/
Oldalképek
Tartalom