Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Menyhárt József: A katolikus egyházpolitika nyelvi vetületei Szlovákiában
Menyhárt József 4. táblázat. Református lelkészek véleménye a magyar nyelvről (vö. Rontó 2007) Település neve A lelkészek véleménye a magyar nyelvről szlovák nyelvről Kassa a létezés alapja mivel államnyelv, szükséges tudni Abaújszina kifejezésmódban gazdag egyszerűbb nyelv a magyarnál Csécs nyelvileg gazdag nyelvileg szegény Felsőlánc csodálatos, kifejező, érzelmileg mély nem nehéz nyelv Nagyida gazdag szókincsben szörnyű szókinccsel rendelkezik a Körtvélyes anyanyelv idegen nyelv Az interjúkból viszont tisztán kiérződik az is, hogy a megkérdezett katolikus papok és református lelkészek nincsenek megelégedve saját nyelvtudásukkal, néhányan közülük nem biztosak a saját anyanyelvűk, a magyar nyelv használatában. A megkérdezett katolikus papság érzi a rá nehezedő nyelvi felelősség súlyát, de sem a szemináriumban folytatott tanulmányok, sem esetleges továbbképzések nem teszik lehetővé anyanyelvhasználatába vetett hitének erősítését. A plébániákra kerülő magyar papok csupán önképzéssel tarthatják életben, bővíthetik a magyar nyelvre és irodalomra vonatkozó, jórészt még a középiskolákban elsajátított ismereteiket. Azok számára pedig, akik magyar anyanyelvűk ellenére szlovák nyelven végezték tanulmányaikat, még ez a lehetőség sem marad: ők teljesen önnön szorgalmukra hagyatkozhatnak csak. Szlovákiában a katolikus teológusok képzése ugyanis szlovák nyelvű. Papi tanulmányaikat szlovákul végzik, de lehetőségük van külföldi tanulmányútra, részképzésre is menni. Arra is van mód, hogy a szlovákiai szemináriumban megkezdett tanulmányaikat érseki jóváhagyással Magyarországon folytassák és fejezzék be, míg pappá szentelésükre Szlovákiában kerüljön sor. A papszentelés után egyházi engedéllyel doktori tanulmányokat is folytathatnak, de a bevett gyakorlat az, hogy káplánként a közpapi pályán elindulva különböző plébániákon teljesítenek szolgálatot mindaddig, amíg plébánosként önálló plébánia élére nem helyezik őket. A katolikus egyházban az Egyházi Törvénykönyv egyházi hivatalokról rendelkező fejezete kimondja, hogy a részegyházában lévő egyházi hivatalok betöltése a megyéspüspöknek joga (vö. ET 157. kánon). A magyar anyanyelvű végzős szeminaristának természetesen fontos, hogy hova helyezik őt káplánként, majd később plébánosként: vajon magyar nyelvű plébániára kerül vagy vegyes nyelvű, esetleg szlovák egyházközösségbe? Mivel nagy a magyar paphiány, így jó esélye van magyar, eset-
