Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Szabómihály Gizella: Nyelvhasználati valóság - a szlovákiai magyarság nyelvi-nyelvhasználati jogai és az előrelépés lehetőségei
Szabómihály Gizella d) Mivel releváns politikai képviselettel csak a magyarság rendelkezik, a közvélemény szemében úgy tűnhet, hogy a többi kisebbség meg van elégedve jogaival, csak a magyarság lép fel túlzó követelésekkel. Jobban „láttatni" kellene a többi kisebbséget is, akiket lényegében negatívan érint, hogy a többség a kisebbségi jogokat a magyarokhoz fűződő viszony prizmáján keresztül ítéli meg. Egyúttal erőteljes felvilágosító tevékenységet kellene folytatni a szlovákság körében, ugyanis még a politikusok sem ismerik a pozitív nemzetközi példákat, illetve tudatosan vagy nem tudatosan dezinformációkat terjesztenek. Ha áttekintjük a rendszerváltozás óta elmúlt másfél évtized történéseit, megállapíthatjuk, hogy a kisebbségi nyelvhasználat jogi garanciái tekintetében több szempontból is előrelépés történt, s nem utolsósorban ennek következtében bővültek a magyar nyelv nyilvános és hivatalos használatának a lehetőségei is. Nemzetközi összehasonlításunk azt mutatja, hogy Szlovákia a nyelvi jogok garantálása terén talán az európai középmezőnyben foglal helyet, nagyobb problémák vannak viszont e jogok gyakorlati érvényre juttatásával. Más államok példája is azt mutatja, hogy az állam - elsősorban gazdasági okokra hivatkozva - nem különösképpen kezdeményező a kisebbségi nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítése terén, ezért nagyon sok múlik az adott kisebbségen, szervezettségén, érdekérvényesítő képességén, hogy mennyire tudja igényeit kifejezni, hatékonyan megjeleníteni és mennyire képes ezekkel a jogokkal élni.
