Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Menyhárt József: A katolikus egyházpolitika nyelvi vetületei Szlovákiában
Menyhárt József A katolikus egyházpolitika nyelvi vetületei Szlovákiában A kétnyelvűség, tehát két nyelv rendszeres használata a társadalomban csak akkor tartható fenn huzamosabb ideig, ha az egyes nyelveknek jól körülhatárolható funkciói vannak (Bartha 1999, 123). Az a nyelv, amely a magánszférára, a családi életre szorul vissza, néhány generáción belül el szokott tűnni (Hermann és Imre 1987, 528; Kiss 1994, 110). Ilyenkor a beszélők az addig használt nyelvről egy másik használatára térnek át, vagyis nyelvcserére kerül sor. Az egyházak és a nyelvhasználat összefonódása alapvető tény: a kereszténység történelmében az első pünkösdtől kezdődően a bibliafordításokon, a reformáción keresztül vezet az út napjainkig. Dolgozatomban szlovákiai magyar katolikus papokkal készített kérdőíves vizsgálatok és interjúk anyagából kiindulva igyekszem számba venni azokat egyházpolitikai tényezőket, amelyek hatással vannak (és várhatóan hatással is lesznek) a szlovákiai magyarság nyelvhasználatára, nyelvmegtartására, esetleges nyelvcseréjére. A kérdés katolikus egyházpolitikai vonatkozásaival behatóbban egy 2003-ban elvégzett kutatás során foglalkoztam először, jelen írás az újabb fejleményeket kísérli meg számba venni, ill. azokat némely vonatkozásában Rontó Orsolya kutatási eredményeivel összevetni (Rontó 2007). Dolgozatom nem lép fel a teljesség igényével: az eddigi egyházpolitikai és egyháztörténelmi elemzések sorába illeszkedve főképpen a jelen szlovák katolikus egyházpolitika nyelvi, nyelvhasználati hatását igyekszem felmérni és bemutatni. O', N 1. A katolikus egyház helyzete Szlovákiában A rendszerváltás óta több írás foglalkozott a kisebbségi magyar híveket tömörítő szlovákiai egyházak történelmével és politikájával: Sebők László a A katolikus egyházpolitika nyelvi vetületei Szlovákiában
