Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Szabómihály Gizella: Nyelvhasználati valóság - a szlovákiai magyarság nyelvi-nyelvhasználati jogai és az előrelépés lehetőségei
egyéb (pl. anyagi) segítséget is kellene nyújtani az ilyenre vállalkozó személyeknek, és próbapereket kellene indítani. b) Rendkívül fontos volna, ha a kisebbségi nyelvek gyakorlati érvényesülésére, illetve a hatályos jogszabályok nyújtotta lehetőségeknek a maximális kihasználására törekednénk. A közbeszéd szintjén ez sokszor megjelenik, valós előrelépés azonban alig van. Csak egy példa: az államnyelvtörvény értelmében tájékoztató jellegű kisebbségi nyelvű felirat bárhol elhelyezhető, feltéve, ha először szlovákul szerepel. Vagyis magyar nyelvű üzletfelirat Pozsonyban is lehetne. Azt látjuk azonban, hogy még a magyar többségű városokban is a közfeliratok dominánsan csak szlovák nyelvűek. A szlovákiai magyarság a közterek tárgyi és szimbolikus kijelölésére helyezi a hangsúlyt, pl. kopjafaállítások, szobrok, emléktáblák, ahelyett, hogy a gyakorlati kommunikatív értékkel bíró szövegeket szorgalmazná. A nemzetközi dokumentumokban sokszor találkozunk olyan kitétellel: ha a kisebbség igényli, akkor bizonyos nyelvhasználati jogok gyakorlását lehetőség szerint támogatni kell. Ezért nagyon szükséges, hogy ezt az igényünket minél többször és több helyen kinyilvánítsuk. Megfelelő keretet nyújthatna erre például a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény vagy a kisebbségi nyelvhasználati törvény. Tapasztalataink szerint nemhogy a magánemberek, de még a tisztviselők sem tudják, hogyan kell ezeket kezelni. Vagyis szükség volna minél több segítségre, jól kidolgozott „kézikönyvre”, amelyben használható tanácsokkal látjuk el közösségünk tagjait, hogyan érvényesíthetik jogaikat. c) Mivel a jelenlegi helyzetben (elsősorban az államnyelvtörvény miatt) lényegében alig lehetséges önálló magyar nyilvános (hivatalos) szöveg létrehozása, a magyar szövegek jó része a szlovák szöveg fordítása. Azt látjuk azonban, hogy sok esetben maga a tény, a magyar szöveg közlése a fontos, a fordítás színvonala másodlagos. Nagyon fontos volna, ha minden, a nagyközönség elé kerülő magyar szöveg megfelelő színvonalú lenne. A rossz, érthetetlen fordítás funkcióban, az olvasó végül is a szlovák eredetit fogja választani. Ezért a közérdekű, több helyütt is használható szövegek egységes terminológiájú, a magyar szövegalkotási szabályoknak és normáknak megfelelő fordítása lehet a megoldás. A Gramma Nyelvi Iroda tett egy ilyen lépést az önkormányzatok számára készített anyagokkal, a fordításokat azonban olyan méretekben kellene végezni, amely meghaladja a mi pénzügyi lehetőségeinket és főleg kapacitásunkat. Bár az előadásban nem tértem ki az oktatás kérdéseire, a fordítások minőségének szükséges javítása kapcsán meg kell említenem: kiemelten kellene kezelni a fordított tankönyvek színvonalát, még jobb volna azonban, ha a szlovákiai magyarság sajátos helyzetére reflektáló speciális tankönyvek születnének, pl. gondolok olyanra, amely például kontrasztív módon mutatná be a magyar és a szlovákiai számviteli szabályokat. Nyelvhasználati valóság...
