Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Hrubik Béla: A kisebbségek helyzete az állam életében, érdekérvényesítő lehetőségek Szlovákiában és nemzetközi szinten

mány Kisebbségi Tanácsában az előző időszakban a szlovákiai magyarságnak három szavazati joggal rendelkező képviselője volt. Ma ugyanannyi súlyunk van ebben a tanácsban, mint a hazánkba vándorolt bolgár zöldségtermesztőknek, s ez hűen tükrözi a jelenlegi kormány igyekezetét a szlovákiai magyarság problémáinak kezelésére.

Az Európai Parlamentben is alig tudnak különbséget tenni az őshonos kisebbség és a bevándorlók által kialakult kisebbség fogalma között, ami az európai politika hiányosságaira is rámutat. A Szlovákiában elfogadott és regisztrált 12 kisebbség közül természetesen lélekszámban a szlovákiai magyar a legnagyobb; a magyart pedig a roma etnikum követi. A Kisebbségi Tanácsban megfogalmazott kérdések többsége is legfőképpen e két kisebbséget érintik. Sajnos, a tanács munkájában a többi kisebbség eleve teljes lojalitásáról biztosítja a szlovák kormányt, és így nagyon nehéz partnereket találni a szlovákiai magyarokat érintő egyes témák, határozati javaslatok támogatásához. Ehhez nagyon sok türelem és közvetlenség kell, hiszen más-más érdekek mozgatják a cseh vagy német kisebbséget, mint az őshonos magyar kisebbséget. Ezért is tartom szerény, de fontos eredménynek, hogy a tanács legutóbbi ülésén két magyar javaslatot is egyhangúlag támogattak a tanács tagjai. Ez azt jelzi, hogy fel kell térképezni azokat a közös témákat, melyek mindnyájunkat érintenek vagy legalábbis vállalhatók a többi kisebbség számára is.

Mivel a tanács, nevéből adódóan is, csak tanácsokat és javaslatokat fogalmazhat meg a szlovák kormány felé, formálisnak is tekinthető, viszont nem elhanyagolható az a tény, hogy amennyiben a tanácsban nem kellő súllyal vagy érvekkel foglalunk állást a minket érintő kérdésekben, azt rögtön felhasználják ellenünk, egymás szembeállítására. Az elmúlt időszak kiemelkedő témája a Pátria Rádió körül kialakult helyzet volt, melyet ideiglenesen a kormány ugyan megoldott, de a Szlovák Rádió vezetésének koncepciótlansága következtében a kérdés ismét terítéken van. Természetesen terítéken volt a szlovákiai magyar tankönyvekben szereplő helységnevek ügye is, valamint a készülő 270/1995. számú nyelvtörvény vitája. Mindhárom esetben következetesen és erélyesen felléptünk a törvény viszszavonását, ill. módosítását kérve. A Pátria Rádiótól szóló jelentést éppen az én javaslatomra utasította el a tanács egyhangúlag, utólag igazolva a jogosságát a javaslatomnak, hiszen a február 2-i sávváltás következtében közel 200 000 magyar hallgató marad az alkotmány által garantált anyanyelven történő közszolgálati adás nélkül. A tanács ülései előtt az egyes témákban külön egyeztetések folynak az érintett szervezetek vezetőivel, szakértőkkel, tanácsadókkal, valamint külön egyeztetés zajlik a tanács szavazati joggal és tanácsadói joggal rendelkező képviselői között. Egyetértek azzal a felvetéssel, melyet éppen e kerekasztal előkészítő bizottságában fogalmaztunk meg, hogy a szakmai egyeztetést ki kell terjeszteni további--A kisebbségek helyzete az állam életében...