Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
Társadalmi kapcsolatok és attitűdök... 73 Érdekes módon a háztartási jövedelmek nagyságán keresztül mért anyagi helyzet kapcsolata a társadalmi kötelékek előfordulásával és számával nem szignifikáns, a magasabb jövedelmű rétegekre nem jellemző az aktívabb határon átnyúló kapcsolati tőkekészlet. Hasonlóan alakult az elégedettségen keresztül mért attitűdmutató szerepvállalása is, itt sem figyelhető meg szignifikáns összefüggés. Akik jobban boldogulnak és elégedettebbek az életükkel, nem feltétlenül, vagy nem szükségszerűen jellemezhetők nagyobb határon átívelő kapcsolati tőkével. A foglalkozási pozíció szoros összefüggésben áll az iskolai végzettséggel a modern társadalmakban. így a korábban megismert különbségek „újratermelődtek” ennél a státushelyzet-változónál is (13. táblázat). A szlovák és a magyar oldalon is a fizikai-szellemi tengely jelent differenciáló tényezőt, amely mellett a magasabb képesítés és pozíció már nem jelent akkora erőt. A magyar oldalon a kapcsolatok számának medián értéke az is jól szemlélteti, hogy a vezető beosztásúak és az önállók rendelkeznek kiugróbb méretű kapcsolathálózattal. Ez az összefüggés a szlovák oldalon úgy módosul, hogy a vélhetően aktívabb munkavállalási gyakorlat révén a fizikai munkát végzők körében is magasabb a magyar oldalon realizálódó kötésvalószínüség és kötésszám is. A határon átnyúló erős kötések lehetséges akadályozó tényezői A rokoni és baráti kontaktusok esetében rákérdeztünk azokra a külső akadályozó tényezőkre, amelyek megnehezíthetik, hátráltathatják a kapcsolattartást a határ másik oldalán élő személyekkel. A lista nem teljes, de öszszefogja a legfontosabb elemeket, amelyek között első helyen szerepelhet az idő, a térbeli távolság és az infrastruktúra hatása (14. táblázat). A szlovák oldalon élő és magyarországi kapcsolattal rendelkező lakosok között nagyobb arányban voltak olyanok, akik valamilyen akadályozó tényezőbe ütköztek. A rangsorban az első helyen az időhiány szerepel, amely jelen korunk globalizált társadalmában nemcsak a személyközi interakciókat befolyásolja, hanem életvezetésünk számos más aspektusát is. Nagyrészt a munkaterhelésből fakadó időhiányról van szó. A második helyen a társas kapcsolatok ápolásának költségessége szerepel, amelyben ugyan a tömegkommunikációs eszközök csökkentettek valamit a ráfordításokon, de mindenképpen komoly akadályozó tényezőt jelenthet (főleg a személyes 13. Táblázat. A kapcsolatrendszer munka jellege szerinti differenciáltsága a szlovák és a magyar mintában Van kapcsolata a határ túloldalán Hány kapcsolata van a határ túloldalán Munkajelleg csoportok Igen (%) SK Igen (%) HU Medián SK Medián HU felső vagy középvezető 67,1 38,3 15 20 önálló tulajdonos 56,9 29,8 15 8 alsó vezető, vagy term, iránytó 64,9 34,9 20 15 beosztott szellemi - diplomás 59,2 28,1 14 6 beosztott szellemi - legf. érettségi 61,3 23,4 10 6 szakmunkás 38,8 26,4 8 6 betanított- vagy segédmunkás 45,5 21,4 16 6 mezőgazdasági fizikai 32,4 15,0 7 3 Összesített átlag 53,0 26,1 12 6 SK = szlovák minta; HU = magyar minta Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
