Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
72 Csizmadia Zoltán rokoni, baráti, ismerősi és munkatársi relációk átlagos száma alapján pedig az látszik, hogy a magyar nemzetiségű lakosság többlete a gyengébb kapcsolatformáknál jelentkezik (pl. átlagosan kétszer annyi ismerősük van és négy fővel nagyobb a baráti kapcsolatrendszerük is). Korábban említettük, hogy Pierre Bourdieu révén már a nyolcvanas évek közepe óta van konkrét elképzelésünk és empirikusan is megerősített hazai és nemzetközi tapasztalatunk arról, hogy a kapcsolathálózati erőforrások (társadalmi tőke) nem függetlenek az egyéb más erőforrásainktól. Különösen erős az összefüggés a kulturális és anyagi tőke és a kapcsolati tőke mérete között. Ebből kiindulva a jelenlegi felmérés során is arra számítottunk, hogy a lakosság iskolai végzettsége és jövedelme szerint komoly eltérések jelennek meg a kapcsolatok valószínűségében és számában. Méghozzá egy olyan struktúrát követve, ahol természetesen a különböző erőforrások együttes koncentrációja figyelhető meg; a magasabb iskolai végzettséggel és/vagy jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező egyének mindkét országban kedvezőbb kapcsolati tőke készlettel rendelkeznek. A kérdés csak az, hogy ez érvényes-e a határ menti kapcsolatokra is, vagy csak a lokális hálózataikra (12. táblázat). A szignifikancia próbák mindhárom kapcsolati változó esetében 0,05-ös szint alatt voltak mindkét mintában. A határ másik oldalára irányuló relációkban is komoly szerepe van az iskolai végzettségnek és a részben ebből levezethető magasabb státuszhelyzetnek. Még a magyar oldalon is 10%-kal magasabb a diplomások között a kapcsolattal rendelkezők aránya. Hasonló hierarchiába rendeződnek a szlovák oldali válaszok is. Például ott az egyetemet végzettek körében az igen válaszok aránya 65%-os. A kontaktusok számát is pozitívan befolyásolja a kedvezőbb társadalmi státusz, de ez főként a gyenge kötéseknél érvényesül, és inkább a magyar oldali válaszoknál. Szlovákiában ennél a paraméternél nem rajzolódnak ki olyan éles különbségek. A kapcsolatrendszerek összetettségében viszont ismét mind a két oldalon dominál az iskolázottság és az ebből fakadó eltérő társadalmi miliő. A diplomások között a legkisebb az egykomponensü és a legmagasabb a komplex, legalább három kötésformára épülő kapcsolatrendszerrel rendelkezők aránya. 12. Táblázat. A kapcsolatrendszer iskolai végzettség szerinti differenciáltsága Minta Általános iskola Szakmunkásképző Szakközépiskola/ Gimnázium Főiskola/ Egyetem Van bármilyen kapcsolata magyar 23,6%22,0% 27,2% 32,8% a határ túloldalán? (Igen)szlovák 43,3%43,9% 52,3% 65,3% Hány személlyel áll magyar 11 15 11 15 kapcsolatban? (átlag) szlovák 25 16 22 28 Hány rokona van? (átlag)magyar 8 IF1 10 10 szlovák 15 8 10 11 Hány barátja van? (átlag)magyar 7 10 7 7 szlovák 13 12 10 10 Hány ismerőse van? (átlag)magyar 11 11 11 15 szlovák 17 13 18 17 Csak egy féle kapcsolata van magyar 81,0%71,7% 68,6% 62,1% szlovák 53,8%57,0% 52,4% 33,8% Két fajta kapcsolata van magyar 14,3%21,7% 27,1% 24,1% szlovák 25,6%30,4% 28,9% 29,9% Legalább három különböző magyar 4,8%6,7% 8,6% 13,8% típusú kapcsolata van szlovák 12,7%23,5% 30,0% Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
