Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
Társadalmi kapcsolatok és attitűdök... 71 A magyar oldali válaszok során a leggyakrabban megemlített szlovákiai szervek a rendőrség, a határőrség, az önkormányzatok és a földhivatalok voltak. A szlovák oldali válaszoknál a lista összetettebb és elsődlegesen a munkaügyi, adózási kérdésekkel függ össze a dolog, illetve itt is a rendőrség, határőrség és valamilyen önkormányzat lett megnevezve a legtöbbször. A határon átnyúló kapcsolatok előfordulásának lehetséges magyarázó tényezői Az erős és gyenge interperszonális relációk, illetve a hivatalos szervekkel történő kapcsolatok legfontosabb jegyeit összegezve egyértelművé vált, hogy a szlovák oldalon élő magyar kisebbség révén sokkal intenzívebbek a Szlovákiából Magyarország felé irányuló interakciók, mint a tőlünk Szlovákiába irányulok. A különbségek mértékét a szlovák oldali minta iskolázottság szerinti torzítása miatt nehezen lehet becsülni. A kérdést könnyebben el lehet dönteni, ha megvizsgáljuk azoknak a társadalmi háttértényezőknek a sorát, amelyek növelhetik a határon átnyúló lakossági kapcsolatoknak a valószínűségét, számát és öszszetételét. Mindegyik esetben a kapcsolatrendszerek ezen három tulajdonságában keressük a differenciálódás mögötti lehetséges magyarázó tényezőket, és részletesen csak azokkal foglalkozunk, amelyeknél szignifikáns különbségek figyelhetők meg. A variancia analízis és kereszttábla elemzés próbái alapján megállapítható, hogy a legtöbb területi és társadalmi tényező esetében nem figyelhető meg szignifikáns különbség a kapcsolatokban. A határszakasz keleti és nyugati részén élő emberek ilyen jellegű társas interakciói nagyjából azonos valószínűséggel épültek ki eddig a határ másik oldalán. A település mérete sem jelent különbséget, sem a nagyvárosok, sem a vidéki terek lakosainak nem nagyobb vagy összetettebb a kapcsolathálózata. A minta egyes korcsoportjaiban is azonos valószínűséggel fordulnak elő kapcsolatok. A társadalmi aktivitás és a családi állapot sem játszik szerepet. Két dolog azonban világosan kirajzolódott. 1) A szlovák oldalon, ahogy várható volt, a nemzetiségi hovatartozás volt a leginkább döntő szempont a kontaktusok differenciálódásában. 2) Mindkét mintában szignifikáns különbségekre szinte csak az iskolázottság és az ezzel szorosan összefüggő foglalkozási pozíció alapján bukkantunk. A határszakasz szlovák oldalán a magyar nemzetiségűek 62%-a számolt be valamilyen határon átnyúló kapcsolatáról. A szlovák nemzetiségűek között az ilyen lakosok aránya ennek a fele volt (35%), ami meglepően magas arány figyelembe véve a jóval alacsonyabb magyarországi rátát (11. táblázat). Az is jól látszik, hogy a magyaroknak nagyobb és összetettebb a kapcsolatrendszere, mint a szlovákoknak. A táblázatban szereplő 11. Táblázat. A kapcsolatrendszer nemzetiségi hovatartozás szerinti differenciáltsága a szlovák oldalon (%) magyar nemzetiségűszlovák nemzetiségű Van bármilyen kapcsolata a határ túloldalán (Magyarországon)? 62,3 34,5 Hány személlyel áll kapcsolatban? (átlag) 25 14 Hány rokona van? (átlag) 10 11 Hány barátja van? (átlag) 11 7 Hány ismerőse van? (átlag) 20 8 Csak egy féle kapcsolata van 45,6 58,2 Két fajta kapcsolata van 30,6 23,6 Legalább három különböző típusú kapcsolata van 23,8 18,2 Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
