Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Kovács András: A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben
A kiskereskedelem területi jellegzetességei... 49 rendszámú gépjárművek lepték el a magyar üzemanyagkutakat. Mivel azonban a jelenlegi, Magyarországra irányuló benzinturizmus kiváltó oka nem az eltérő' adószintekben, hanem az árfolyamok ingadozásában keresendő, nagy valószínűséggel a ’90-es évek Szlovákiába irányuló benzinturizmusához képest rövidebb életű lesz. Ez a folyamat az üzemanyag-kereskedőknek jelentős bevételkiesést eredményez a szlovák, jelentős bevételnövekedést a magyar oldalon. Azonban nem csak a magánszektorra gyakorol hatást az üzemanyag-turizmus megszűnése, a szlovák állam nem elhanyagolható jövedéki adó és áfa bevételkiesést, a magyar költségvetés pedig az ezekből az adónemekből származó bevételnövekedést ér el. Fontos kitérni az általános forgalmi adó (ÁFA) szintek mértékére, illetve ezek változásának lehetséges hatásaira, mivel a jelentősen eltérő adószint tekintélyes vásárlóerőt irányíthat a határon túlra bizonyos termékeknél, illetve termékcsoportoknál. Magyarország és Szlovákia is az uniós ajánlások szerint alakítja ÁFA-kulcsait, azonban a rendszer rugalmassága miatt eltérések is tapasztalhatók a hozzáadott érték típusú adó szintjének alakulásában. Szlovákiában egykulcsos ÁFA-rendszer működik, 19%-os adószinttel. Magyarországon az általános kulcs 20%, a kedvezményes (csökkentett) kulcs 5%. Mivel az ÁFA mértéke — közvetett adó lévén — az uniós szabályozás szerint minimum 15%, maximum 25% lehet, továbbá minden tagállam alkalmazhat legfeljebb két kedvezményes kulcsot (tételesen felsorolt termékeknél), melyek minimum értéke 5%, így a tagállamok kormányainak viszonylag tág mozgástere lehet az adószint megválasztásánál, és költségvetési bevételnövelés szándékával bármikor emelhetik az ÁFA-t. A gazdasági válság és a magyar költségvetés konszolidációja miatt 2009 júliusától a magyar ÁFA-kulcs 25%-ra emelkedik, ami máris 6%-pontos árkülönbséget generál a magyarországi és a szlovákiai árszint között, ha két korábban azonos árú terméket hasonlítunk össze. Ez különösen nagyobb értékű termékek vonatkozásában önmagában is élénkítheti a határ menti kiskereskedelmet Szlovákia irányába (és csökkentheti Magyarország irányába). Jóllehet bizonyos termékek vagy termékcsoportok határ menti kereskedelmét alapvetően befolyásolja az árfolyamok vagy az adójogszabályok változása, a térség településszerkezetének kapcsolatrendszere, a regionális központok (Győr, Miskolc, Kassa) határon átnyúló vonzóhatása, és a gazdasági kapcsolatok újjáalakulása hosszú távon megalapozza a határ menti kereskedelem alakulását. A Csallóközben élőknek Győr a legközelebbi nagyváros, ahol magasabb szintű szolgáltatásokat vehetnek igénybe (bevásárlóközpontok, színház, mozi stb.). A győri, komáromi és esztergomi ipari parkokban a válság kezdetéig több mint 20 000 szlovákiai állampolgár (többségében felvidéki magyar) dolgozott, napjainkban számuk jelentősen csökkent, de nem elhanyagolható. Ezeknek a munkásoknak jelentős része forintban kapja fizetését. A munkavállalók - elkerülendő a forintkorona váltásból származó árfolyamveszteséget - az esztergomi, a komáromi Tescóban, vagy a győri bevásárlóközpontokban, hipermarketekben költik el fizetésük egy részét. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a Dunaszerdahelyi járásban élő munkavállalók 80%-a fizetésének 10-30%-át költi el Magyarországon, vagyis a 115 000-es lélekszámú járásban lakók jelentős vásárlóerőt jelentenek Győr és térségének kiskereskedelme, idegenforgalmi és szolgáltató szektora számára (Baranyai 2008). A fent említett térszerkezeti és gazdasági kapcsolatok hosszú távon befolyásolják a határ menti kereskedelem fejlődését és jellegét (Kovács—Szabó 2008). A továbbiakban a határ menti térségben végzett empirikus kutatásaink határ menti kereskedelmet érintő eredményeit mutatom be és elemzem. Áttekintem a gazdasági válság előtti (2007-es) és a válság alatt készült (2008 év végi és 2009 tavaszi) kutatási eredménye
