Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői

A határtérség térszerkezeti jellemzői 35 hogy az árak ma többé-kevésbé kiegyenlítet­tek. Mára inkább jellemzően a központok el­érhetősége válik az egyik legfontosabb szem­ponttá, s ezeken keresztül a kínálat bősége, a választék minősége. így tehát a mozgásokat egyre inkább az országon belül is megszokott vonzáskörzeti irányok szabják meg. Céltelepülések Az utazások földrajzi céljára vonatkozóan több kérdést is feltettünk, így összességében mintegy négy és félezer település-említést tudtunk feldolgozni (7. ábra). Mindezek alap­ján látható, hogy az utazási célok mintegy 70%-a található a vizsgálati határtérségünk­ben. Ezeken kívül mindkét ország nagy ide­genforgalmi célterületei (Balaton, Magas-Tát­­ra) emelkednek ki. Látható, hogy az országok távolabbi területei is érintettek, ezek elsősor­ban a rokonlátogatás révén kapcsolhatók be a vizsgálatainkba. Magyarországon kiemelkedik Budapest, amelyet a szlovákiai válaszadók negyede je­lölt be célként, változatos motivációkkal. Bu­dapest után a térség két regionális központja: Kassa és Győr következik. A nyugati és ke­let határszakasz két központját a válaszadók 17 és 18%-a jelölte úti célként. Komárom- Komámo különleges státuszát mutatja, hogy mindkét oldal céltelepülési listájában a har­madik helyen végzett. Mindent összevetve te­hát itt tapasztalható a legintenzívebb lakossá­gi mozgás (szlovák oldalról 14,5%, míg ma­gyar oldalról 8,8% nevezte meg utazási cél­ként). Komárom után Pozsony és Miskolc a két fontos cél. Pozsony a határtérség szem­pontjából periférián helyezkedik el, ezért a Magyarországról utazók kis része számára je­lent célt. Miskolc hasonlóképpen kissé távol 7. Ábra. Az utazások céltelepülései Forrás: Kérdőívek (2008) alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom