Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
A határtérség térszerkezeti jellemzői 35 hogy az árak ma többé-kevésbé kiegyenlítettek. Mára inkább jellemzően a központok elérhetősége válik az egyik legfontosabb szemponttá, s ezeken keresztül a kínálat bősége, a választék minősége. így tehát a mozgásokat egyre inkább az országon belül is megszokott vonzáskörzeti irányok szabják meg. Céltelepülések Az utazások földrajzi céljára vonatkozóan több kérdést is feltettünk, így összességében mintegy négy és félezer település-említést tudtunk feldolgozni (7. ábra). Mindezek alapján látható, hogy az utazási célok mintegy 70%-a található a vizsgálati határtérségünkben. Ezeken kívül mindkét ország nagy idegenforgalmi célterületei (Balaton, Magas-Tátra) emelkednek ki. Látható, hogy az országok távolabbi területei is érintettek, ezek elsősorban a rokonlátogatás révén kapcsolhatók be a vizsgálatainkba. Magyarországon kiemelkedik Budapest, amelyet a szlovákiai válaszadók negyede jelölt be célként, változatos motivációkkal. Budapest után a térség két regionális központja: Kassa és Győr következik. A nyugati és kelet határszakasz két központját a válaszadók 17 és 18%-a jelölte úti célként. Komárom- Komámo különleges státuszát mutatja, hogy mindkét oldal céltelepülési listájában a harmadik helyen végzett. Mindent összevetve tehát itt tapasztalható a legintenzívebb lakossági mozgás (szlovák oldalról 14,5%, míg magyar oldalról 8,8% nevezte meg utazási célként). Komárom után Pozsony és Miskolc a két fontos cél. Pozsony a határtérség szempontjából periférián helyezkedik el, ezért a Magyarországról utazók kis része számára jelent célt. Miskolc hasonlóképpen kissé távol 7. Ábra. Az utazások céltelepülései Forrás: Kérdőívek (2008) alapján.
