Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A kutatás alapvető eredményei
A kutatás alapvető eredményei 15 a korábbi sztereotípiák, a régi beidegződések is (a két nemzet között sosem volt túlságosan baráti a kapcsolat), legalábbis erre enged következtetni az önértékelésük és a magyarok általi megítélésük között jelen lévő jelentős mértékű „szakadék”. Egyfajta visszafogottság érzékelhető a magyarországi magyarok esetében nemcsak az önértékelésben, hanem a határ túloldalán élő nép (szlovákok) és népcsoport (szlovákiai magyarok) megítélésben is, ugyanis egyetlen tulajdonság esetében sem találkozunk a „A mennyire jellemző...?” kérdéseknél az ötfokozatú skálán négy feletti átlagértékekkel. Egyébiránt a szlovákiai magyarok értékelésében is általában magasabb átlagértékekkel találkozhatunk a pozitív tulajdonságok esetében mind az önmaguk, mind a szlovákok, mind az anyaországbeli magyarok megítélésében. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Amennyiben a költséghatékonyságra és a tényezőfeltételekre fókuszáló külföldi tőkebefektetéseket és az extenzív iparfejlesztés sajátosságait vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy Szlovákia gazdasági szerkezetváltása több mint fél évtizedes késéssel követte a magyarországi folyamatokat. A politikai változásoknak köszönhetően ugyanakkor a kilencvenes évek végétől tapasztalható rendkívül gyors felzárkózás és a hazai bizonytalanságok és elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt Szlovákia a gazdasági-társadalmi fejlettséget legjobban reprezentáló egy főre jutó GDP tekintetében 2006-ban utolérte, majd el is hagyta, mára pedig már az átlagfizetés vásárlóerejében is utolérte Magyarországot. A vonzó és befektetőbarát szlovák gazdasági környezetnek (pl. egykulcsos adórendszer, alacsony költségtényezők) köszönhetően a határon átnyúló gazdasági mozgások inkább Szlovákia felé egyirányúak. A makrogazdasági instabilitás, az átláthatatlan adórendszer és a kedvezőtlen cégalapítási feltételek következtében a gazdasági környezet tekintetében jelenleg hazánk mindenképpen hátrányosabb helyzetben van Szlovákiához képest. A határ menti térséget vizsgálva komoly különbségek tapasztalhatóak mindkét oldalon nyugatról kelet felé haladva. Míg hazánkban a határ menti térség Ipolytól nyugatra eső része egyértelműen a legdinamikusabban fejlődő régió, addig a keleti országrész a legkevésbé fejlett, addig Szlovákiában a külföldi működő tőke a nyugati határ menti térséget (Csallóköz) is elkerülte eddig, és inkább Szlovákia észak-nyugati területeit preferálta. Míg a 2004-es közös EU-csatlakozás komoly hatással járt a vállalkozások számára (határok, tőke, munkaerő és árupiacok megnyitása), addig a schengeni csatlakozás már jóval kevésbé csapódott le. A határok megnyitását követően is, a munkaerő-piaci folyamatoktól eltekintve, viszonylag korlátozott még a vállalkozások közötti kapcsolatok fejlődése és csak nagyon lassan halad egy integrált határgazdaság legfontosabb jellemzőinek kialakulása. Általános vélekedés szerint a két állam eltérő adórendszere az országok közötti gazdasági mozgásokat jelentős mértékben felerősíti. A jobb gazdasági környezet viszont nemcsak az egyszerűsített és átláthatóbb' szlovák adózási szisztémát jelenti, hanem magában foglalja az egyszerűbb jogi környezetet, az egyszerűbb cégalapítási feltételeket és az alacsonyabb adminisztrációs, járulékos költségeket (pl. az ügyvédi díjat) is. A vállalkozók gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy telephelyüket a jobb adózási feltételek kihasználása végett teszik át Magyarországról Szlovákiába. Ez azt jelenti, hogy maga a vállalat magyar marad, viszont az adózás a szlovák rendszer alapján történik. A szláv reláció felé való nyitás másik fontos oka a piacbővítés lehetősége, hiszen a térhódítás és az új piacokra való behatolás a nagyobb árbevétel elérését kínálja a feltörekvő cégek számára. Ráadásul a határ menti bővítéssel a cégek tulajdonképpen magyar környezetbe kerül-
