Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A kutatás alapvető eredményei
16 Hardi Tamás nek, mivel a határszakaszon a magyar anyanyelvű, illetve magyarul beszéló'/értő lakosok aránya magas. Ezt pedig tökéletesen kiegészíti a szlovák munkaerő' képzettsége, megbízhatósága és olcsósága. A kilencvenes években 20-25%-os munkanélküliség volt Szlovákiában, melynek jelentős részét mára többek között a magyar vállalkozók szívták fel. A pozsonyi térségben és Nyugat-Szlovákiában számos multinacionális vállalat - többek között nagy autógyár - jelent meg, ahol a magyar cégek a beszállítók beszállítójává kívánnak válni. Ez a komoly autóipari sűrűsödés a beszállítói kapcsolatok kiépítése szempontjából kap nagyobb hangsúlyt, a határnyitás pedig a kitelepüléshez ad komoly lehetőséget a magyar vállalkozások számára. A Szlovákia felé történő gazdasági nyitásnak sajnos beszélhetünk egy negatív oldaláról is. A vállalkozóknak nagyon körültekintőnek kell lenniük, mivel előfordulhat, hogy Magyarországon rossz szemmel nézik, ha egy üzleti tárgyaláson szlovák rendszámú autóval jelenik meg valaki. Ezzel más az image, az adott vállalkozóról a partnerek szemében kialakuló kép. De ez a negatív diszkrimináció a szlovák oldalon is ugyanúgy megtörténhet. A szlovák cégek is próbálják gazdasági tevékenységeiket Magyarországra kiterjeszteni. Ennek elsődleges magyarázata a piacbővítés igénye, új piacok megszerzése. A piac nagyobb méretéből adódóan jelentős felvevőpiacot jelent Magyarország, így a szlovák vállalkozások - azon termékek esetében, amelyek a magyar piacon is életképesek - a piaci rés kihasználására törekednek. Itt példaként megemlíthetjük, hogy a komáromi (HU) Vállalkozók Házában is működnek szlovák tulajdonú vállalkozások, melyek a magyar piacot próbálják lefedni. A szlovák vállalkozások számára vonzó lehet az a tény is, hogy vásárlóerőben a magyar piac erősebb; Magyarországon magasabb az árszínvonal, ezért nagyobb profit érhető el. A szlovák-magyar határszakasz nyugati részén könnyebben megfogható a piac, kedvezőbb, mint az ország keleti felében, hiszen Pozsony mellett a Győr-esztergomi térség is jelentős lakosság koncentrációt képvisel, nem is beszélve Budapestről és agglomerációjáról. A határ túloldaláról jellemzően a magyar anyanyelvűek jönnek át. Mivel Magyarországon az észak-dunántúli térségben már egyre komolyabb a szakképzett munkaerő hiánya, a letelepedett külföldi vállalatok (pl. Nokia, Suzuki) tömegesen vonzzák a viszonylag olcsó szlovák munkaerőt. A munkaerő-közvetítő irodák szerepe e téren megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor a nagyszámú határ menti ingázó tömeg ellenére sem jellemző, hogy szlovák vállalkozások tömegesen telepednének Magyarországra, melynek oka elsősorban a szlovák helyzettel összehasonlítva sokkal kevésbé vállalkozásbarát hazai környezet. A szlovák cégeknek maximum akkor éri meg áttelepülniük, ha valamely Magyarországon működő multinacionális vállalat beszállítójává tudnak válni, ugyanakkor egy cégnek ahhoz, hogy piacait bővítse, nincsen szüksége új cég alapítására, hiszen a meglévő telephelyekről is elérhető a határ túloldala. Végül fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy a magyar területek felé való nyitás nemcsak a gyártásban jelenthet komparatív előnyöket, hanem a forrásszerzés szempontja sem zárható ki. A gazdasági mozgások szakadatlan erősödése figyelhető meg - az előbb említett módon -, viszont a határ túloldalára befektetők száma így is kevés, tömeges áttelepülés nincs és nem is volt. A térség eredeti tőkefelhalmozása most zajlik, ami azt jelenti, hogy nem áll elegendő pénz a vállalkozások rendelkezésére. A szlovák-magyar tőke nem versenyképes, nincsenek dömpingszerű beruházások. De amint megerősödnek a kis- és középvállalkozások, egyre több külföldi tőkeinvesztíció lesz. Napjainkban viszont a kedvező szlovák gazdasági környezet hatására ezek a mozgások inkább - Szlovákia felé - egyirányúak. Jelenleg magyar állampolgárok cégalapításával és autóvásárlásával közel harminc szlovák cég foglalkozik, jellemzően a határ menti régiókban, Pozsonytól egészen Kassáig. Cégalapítástól autóbérlésig mindenre kész megoldásokat kínálnak, sőt olykor-olykor egymásra is licitálnak. Ez a folyamat kimondottan a határ menti
