Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
152 Lelkes Gábor teztek tényleges euroregionális együttműködések (Mezei 2006). 2007. július 1-jéig - a regionális fejlesztési minisztérium nyilvántartása alapján - 12 eurorégió működött az országban,2 3 amelyek közül 8 érintette a szlovák-magyar határt, s amelyek egy kivételtől eltekintve3 kétoldalú (szlovák—magyar) együttműködési formai kerettel rendelkeztek. A szlovák-magyar határ hosszának csaknem 95%-a le van fedve eurorégiókkal (némely határszakasz többszörösen), kivételt csupán a főváros környéke képez, míg a legintenzívebb határon átnyúló együttműködések a Párkány-Kassa tengelyt jellemzik. A Párkány-Kassa határszakaszon található euroregionális együttműködésekre jellemző átlagon felüli aktivitás az érintett régió gazdasági elmaradottságának és a nagy természeti korlátok hiányának a következménye (a Párkány-Pozsony határszakaszon a Duna folyó elválasztó szerepe jelentős, melyet fokoz a határátkelési lehetőségek — hidak - hiánya). CIVIL SZFÉRA - A „NAGY BUMM” A civil szféra a területfejlesztés regionális intézményrendszerének fontos szereplője. A célok sokaságának érdekében tömegesen jöttek létre nonprofit szervezetek az elmúlt tíz évben. (A civil szféra robbanásszerű fejlődése a Dzurinda-kormány megalakulását követően indult el 1998-ban.) A civil társadalom részvétele a községek/városok/régiók fejlesztésében4 és irányításában egészen napjainkig erőteljes növekedést mutat, sőt a közeljövőben a regionális politikában a civil szerveződések akár a politikai pártok komoly ellenfeleivé nőhetik ki magukat. Ez a napjainkban egyre kézzelfoghatóbbá váló tendencia összhangban van az EU fejlesztési politikájának új irányaival, melyek a központi, regionális, helyi és uniós kormányzati szervek, a magánszektor, valamint a helyi és országos szintű civil szervezetek közötti együttműködést, partnerséget hangsúlyozzák {Tóth 2005). A civil szervezetek a regionális fejlesztés területén leggyakrabban a következő kihívásokkal és lehetőségekkel szembesülnek:- konzultáció, képzés,- a monitoring szervezeteiben való részvétel,- a területfejlesztés irányító testületéiben történő részvétel,- a fejlesztési források megszerzésének a lehetősége. 2005. december 31-én 27 221 regisztrált civil szervezet volt Szlovákiában, mely közel 30%os emelkedést jelentett a 2003-2005 közti időszakban (1. táblázat). A civil szektor makrogazdasági szinten jelentős tényező: szolgáltatásaik összértéke, valamint önmagában a közösségi fejlesztés értéke azt mutatja, hogy a szektor nem megfelelő működése, esetleges hanyatlása jelentős negatív hatással lenne a társadalmi-gazdasági fejlődés egészére, ugyanis a nonprofit szervezetek tevékenysége meghatározó gazdasági hatásokat indukál. A szlovákiai nonprofit szektor nagy várakozással tekintett az EU-csatlakozás elé (a fenti számbeli növekedés is ezt támasztja alá), hiszen a csatlakozás kapcsán számtalan olyan forrás nyílt meg számukra, melyek segítségével jelentős mértékben növelhették tevékenységük hatékonyságát és intenzitását. Az elvárá-2 Az eurorégiók meghatározásánál bonyolító tényező', hogy több szervezet használja az eurorégió megjelölést, holott ténylegesen nem azok. Ennek az az oka, hogy nincs szabályozva, mely szervezetek jogosultak a nevet használni, emiatt baráti társaságok, egyesületek is felveszik, használják a megnevezést. A 12 eurorégió a szlovákiai régiófejlesztési minisztérium által regisztrált eurorégiós együttműködés. 3 A kivételt a Kárpátok Eurorégió képezi, mely öt államhatár menti régióit öleli fel. 4 A fenti területeken az alábbi jogi formában működnek a civil szervezetek: polgári társulások (a jogi forma kereteit a 83/1990 T.t. számú törvény határozza meg), alapítványok (a jogi forma kereteit a 34/2002 Tt. számú törvény határozza meg), jótékonysági alapok (a jogi forma kereteit a 147/1997 T.t. számú törvény határozza meg), közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (a jogi forma kereteit a 35/2002 T.t. számú törvény határozza meg).
