Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
A szlovákiai regionális fejlesztés-politika... 153 sok között fontos helyen szerepelt az is, hogy a fenti források végre lehetővé teszik a szervezetek hosszú távú és kiszámítható működését,5 illetve a mindenkori állami szereplők nem „támogatói”, hanem végre partneri kapcsolatba kerülnek a nonprofit szervezetekkel. Az elmúlt négy év alatt a civil szervezetek hatékonysága és működése javult (amit a források átlátható felhasználása követelt meg6), valamint beigazolódott, hogy a civil szervezetek a területfejlesztés lényeges szereplőinek tekinthetőek, mert- a civil szervezetek jelentős része tapasztalatot szerzett a pályázati rendszerekben;- a területfejlesztés feladatainak jelentős része állami, önkormányzati feladatként nem végezhető el;- a civil szervezetek képesek alternatív források felkutatására és megszerzésére megfelelő állami, önkormányzati együttműködés esetén;- képesek meggyőzni, bevonni és mozgósítani a lakosságot a területfejlesztési programokban történő hatékony és öntevékeny részvételre;- az EU fejlesztési támogatásainak jelentősebb része nem szerezhető meg a civil szervezetek nélkül;- az EU fejlesztési programjainak egyre nagyobb része az alulról építkezés elve szerint épül fel, amely a civil szervezetek domináns részvételét feltételezi;- a civil szervezetek érdekeltek a területfejlesztési programokban történő sikeres részvételben, mert ez számukra működési forrást és legitimációt biztosíthat a helyi társadalomban. Az elmúlt években az uniós források mellett lényegesen nőtt a civil szervezeteknek nyújtott anyagi támogatás a kerületi és a települési önkormányzatok részéről, annak ellenére, hogy a közszféra és a civil szféra közti partnerségi együttműködés még nem érte el a kívánt szintet. A dél-szlovákiai tér fejlesztésének civil szereplői közt legmeghatározóbb szereppel a Fórum Intézet bír, amely a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Fórum Információs Központ és a Fórum Régiófejlesztési Központ konzorciumából áll, s mely konzorcium célja a magyarlakta régiók fejlesztési lehetőségeinek feltárása, az ágazatok közti partneri együttműködés és a projektmenedzsment elősegítése a dél-szlovákiai régiók fejlődési potenciáljának kihasználása és a magyar kisebbség társadalmi-gazdasági gyarapodásának támogatása érdekében. 1. Táblázat. Civil szervezetek jogi formáinak megoszlása 2002—2005 közt Jogi forma 2002 2003 2004 2005 Polgári társulások 20 803 20 575 23 789 25 257 Jótékonysági alap 345 440 513 497 Közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek 215 397 831 1 021 Alapítvány 553 249 305 325 Nemzetközi szervezet— 122 121 Összesen 21 916 21 661 25 560 27 221 Forrás: Slovensko (2006). 5 A fenti területeken az alábbi jogi formában működnek a civil szervezetek: polgári társulások (a jogi forma kereteit a 83/1990 T.t. számú törvény határozza meg), alapítványok (a jogi forma kereteit a 34/2002 Tt. számú törvény határozza meg), jótékonysági alapok (a jogi forma kereteit a 147/1997 T.t. számú törvény határozza meg), közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (a jogi forma kereteit a 35/2002 T.t. számú törvény határozza meg). 6 Fontos megjegyezni, hogy az uniós csatlakozás után lett általános a projektek utólagos támogatása. Ez nagy vitát váltott ki a civil szervezetek körében, ugyanis a források utólagos szétosztása több esetben lehetetlenné tette a civil szervezet működését.
