Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás
LAMPL ZSUZSANNA-HARDI TAMÁS INGÁZÓ MUNKAVÁLLALÁS BEVEZETŐ Tanulmányunkban a határtérségekben kialakuló, határon átnyúló mozgások egy válfajával, az államhatárt átlépő, napi ingázással kívánunk foglalkozni. A jelenségre vonatkoztatott megállapításainkat empirikus adatokkal támasztjuk alá, amelyeket a magyar—szlovák határon szereztünk az elmúlt években. Fő kérdésünk, hogy hol, milyen intenzitással alakul(hat) ki határon átnyúló ingázás, mi segíti elő, mi gátolja a jelenséget, s milyen hatást gyakorol a határtérség gazdaságára és társadalmára. Kutatásaink érdekes módon világítanak rá az államhatár fetisizált szerepére, hiszen a két ország közötti és a hármashatár térségben, a nyugati határ esetében az elmúlt 15-20 év távlatában az eltérő ideológiai-politikai rendszerek elzárt határaitól a teljesen liberalizált schengeni belső határokig az államhatár típusok valamennyi válfaja létezett. A neoliberális felfogás egyszerűen egy akadálynak látja a határt a munkaerő és a tőke mozgása előtt (Krakover 1997; Niebuhr- Stiller 2002). Azonban tapasztalhatjuk azt is, hogy nem egyszerűen az államhatár jelensége az, ami a munkaerő mozgását akadályozza, vagy módosítja annak természetes irányait. Az államhatár csupán egy adminisztratív megjelenítője a nemzetállami rendszerek térbeli érvényesülésének. Napjainkra a határ elválasztó funkciója jelentős mértékben leépült vizsgálati térségünkben. Magyarország, Ausztria és Szlovákia egyaránt a schengeni övezet tagjai, tehát közös határaik fizikai értelemben nem jelentenek akadályt a mozgások előtt. Adminisztratív szempontból ugyan Ausztria állít még korlátokat a szlovák és magyar munkavállalók bizonyos szegmensei előtt, de várható ezek leépülése is, miközben a magyar-szlovák munkaerő-áramlás lényegében szabadnak tekinthető. Az államhatár nyitása azonban nem általában a mozgások intenzitásának növekedését hozza, hanem a gazdasági szereplők és a lakosság egyes csoportjainak mozgását bizonyos irányokba. A mozgások irányai és intenzitása eltér a nemzetállami területen belüli mozgások irányától és intenzitásától. Tehát a „szabad határ” átlépése előtt is adódhatnak akadályok, ugyanakkor egyes csoportok számára előnyöket is jelenthet a határ másik oldala a hazai területekhez képest (Hardi 2005). Megállapíthatjuk, hogy határtérségeink számára a határok kinyitása egyszerűen a határok/határtérségek funkcióváltását hozta: eddig az elválasztó funkció volt a hangsúlyos, míg jelenleg az eltérő rendszereket összekötő szerep kerül előtérbe annak minden negatív vagy pozitív hozadékával együtt. Ezek a nemzetállami eltérések - úgy tűnik - hosszabb távon fennmaradnak, így a határtérségek sajátosságai, különleges gazdasági-társadalmi szerepe is. Tanulmányunk empirikus alapjait két kérdőíves felmérés adja. Az első, amelyet a Tér és Társadalom jelenlegi számának több tanulmánya is felhasznál, egy reprezentatív lakossági felmérés a határ mindkét oldalán. A másikat a Fórum Kisebbségkutató Intézet készí
