Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás

132 Lampl Zsuzsanna-Hardi Tamás tette az MTA RKK NYUTI-val együttműköd­ve. Ez utóbbi felmérés keretében 500 szlová­kiai munkavállalót kérdeztünk meg, akik Ma­gyarországra ingáznak. A szlovákiai munkavállalók magyarorszá­gi alkalmazása az EU-csatlakozás előtt is lé­tezett, már az 1990-es évek végétől sokan jár­tak át a határhoz közeli munkahelyekre. Ezt elősegítette a két állam megállapodása, a kö­zös nyelv és kultúra, s a határhoz közeli szlo­vák járások magas munkanélkülisége. A csat­lakozás utáni időben talán a leggyorsabban növekvő, legintenzívebb határon átnyúló fo­lyamattá vált az országban, így komoly fi­gyelmet is keltett. 2004-2005-ben az ingázók számát 30 ezer körülire becsültük. Napjaink­ra a kép részben megváltozott: Szlovákia gyors gazdasági növekedésének köszönhetően a bérek kezdenek kiegyenlítődni, sőt egyes ágazatokban és az árfolyamhatásoknak, az alacsonyabb adóelvonásnak köszönhetően szlovák oldalon néhol még magasabbak is. (Igaz, tapasztalataink szerint az alacsonyab­ban kvalifikált tevékenységek esetében Ma­gyarországon magasabbak a bérek - elsősor­ban a magasabb minimálbérnek köszönhető­en, miközben az alacsony minimálbér és az egykulcsos adórendszer következtében Szlo­vákiában nagyobbak a bérek közötti különb­ségek regionálisan és beosztástól, munkahely­től függően.) Ugyanakkor a legutóbbi években új jelen­ségekre is felfigyelhettünk: Pozsony agglome­rációját kiterjesztette Magyarországra és Ausztriára; sok pozsonyi család vásárolt in­gatlant, s költözött a közeli, de szomszédos országban lévő településekre. Ők is lényegé­ben a határon át ingázók számát gyarapítják, mivel munkahelyüket, iskolájukat természete­sen megtartották a szlovák fővárosban. A ha­tár keleti részén pedig megindult a magyaror­szági szakemberek ingázása szlovákiai mun­kahelyekre. Ez ugyan még kisebb volumenű, mint a dunai szakaszon a Szlovákiából Ma­gyarországra áramlóké, de vélhetően növekvő jelenséggel van dolgunk. AZ ÁLLAMHATÁR ÉS A MUNKAVÁLLALÁS A határon átnyúló ingázás sajátosságai Az ingázó munkavállalás az indusztriális tár­sadalom egyik alapvető jelensége. A közleke­dési lehetőségek javulásával lehetővé vált, hogy a munkahely és a lakóhely térben kü­lönváljon egymástól. A munkahelyek térbeli koncentrációjának erősödésével egyre na­gyobb lett a jelentősége az ingázó forgalom­nak, melynek fő iránya a vidék és város kö­zött alakult ki. Ingázónak nevezhetjük azokat a munka­­vállalókat, akiknek munkahelye és lakóhelye eltérő településeken található, s mozgásuk na­pi vagy heti rendszerességgel valósul meg a két pont között. Kutatási eredmények azt mu­tatják, hogy az ingázó forgalom nagysága függ a megközelítési időtől, s egy-egy mun­kahelyre ingázók nagy hányada a 60 perces zónán belül mozog. Jellemző, hogy minél na­gyobb egy munkahelyeket kínáló központ, an­nál nagyobb a munkaügyi vonzáskörzete, an­nál hosszabb lesz az ingázók által az utazás­sal eltöltött átlagos idő. A klasszikus ingázás motivációi között elsősorban a munkahely, mint ingázási cél szerepel, tehát az ingázó sa­ját lakóhelyén nem, vagy csak nagy kompro­misszumok árán juthatna munkához. így szükségszerű, hogy naponta egy másik telepü­lésre járjon dolgozni. Az iskolásnak tűnő bevezető szükségessé­gét az indokolja, hogy rávilágítsunk arra, hogy egy államon belüli térben az ingázás irá­nyát és távolságát a térségen belül a munka­erőpiacon tapasztalható kínálat-kereslet és a közlekedési lehetőségek befolyásolják. Ettől eltér egy határ menti térség munkaerőpiacá­nak helyzete. Az államhatár módosítja az in­gázás irányára és távolságára ható tényezőket. Ez a módosulás a határ funkcióitól függően különböző mértékű és minőségű lehet. Mik lehetnek ezek a hatások? Két jellegzetes té­nyező csoportot különböztethetünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom