Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A kutatás alapvető eredményei
12 Hardi Tamás államhatárt az első világháborút lezáró békeszerződés hozta létre Csehszlovákia és Magyarország között. Az államhatár nem követte az etnikai határokat, jelentős nagyságú, magyar többségű területek is kerültek Csehszlovákiához. Az 1920. évi békeszerződésben a határt elsősorban gazdasági, katonai-stratégiai és közlekedés-földrajzi szempontok figyelembe vételével jelölték ki {Hevesi—Kocsis 2003). így a mindennapi élet szervezése szempontjából oly fontos lakossági kapcsolatok hálózata, a településhálózat szempontjai, etnikai szempontok háttérbe szorultak. A határt az 1938. évi Müncheni Szerződéshez kapcsolódva északabbra tolták, s ez az állapot állt fenn a második világháború befejezéséig. Ekkor a tűzszüneti egyezmény az 1938 előtti helyzetet állította vissza, majd a békeszerződés Csehszlovákiához csatolt egy további kisebb területet Pozsony térségében. Csehszlovákia szétválásával Szlovákia megörökölte az államhatárokat. A határ menti területek többnemzetiségűek. A szlovák oldalon a iatár teljes hosszában jelentős a magyar nemzetiségűek aránya, sőt mind a mai napig magyar többségű területeket is találunk, különösen a határ nyugati szakaszán, ahol járási szinten meghaladja a 80%-ot is. (Egész Szlovákia lakosságából a magyar nemzetiségűek aránya 9,67%, s nagy részük a határ menti sávban él.) A határ keleti szakaszán vegyesebb a kép, magyar és szlovák többségű területek, falvak váltják egymást. Magyar oldalon szintén találunk szlovák nemzetiségű lakosokat, falvakat. A magyarországi szlovákok aránya ugyan kicsi (0,17%), de a határ mentén számos szlovák falut találhatunk. A határtérségben a lakosság és a gazdasági szereplők integrációja erősödik. Mintegy 30 ezren dolgoznak Szlovákiából a magyar oldalon, s ma már megjelent a Magyarországról Szlovákiába ingázás, egyre több vállalkozás keres a szomszéd országban telephelyet, mások iskolát, sőt új lakhelyet választanak ott. A szlovák főváros, Pozsony agglomerációja kiterjeszkedik Magyarországra, s több száz szlovák család vásárolt már lakást Eszaknyugat-Magyarország határ menti falvaiban, s ma már a pozsonyi tömegközlekedés magyarországi meghosszabbításáról gondolkodunk. Ugyanakkor Budapest is erős vonzást gyakorol Közép-Szlovákia határ menti térségeire. Mindkét oldalon több olyan kisebb, határ menti várost találunk, amelyek elméleti (s egyre inkább gyakorlati) vonzáskörzetei átnyúlnak a határ másik oldalára, így integrálnak egyegy kisebb térséget. így a lakosság egy része számára ma már természetes, hogy a határ másik oldalán vásárol, vagy vesz igénybe egy szolgáltatást. A közös múltnak köszönhetően a rokoni, baráti kapcsolatok is léteznek. A két állam 2004. évi EU csatlakozása, valamint a schengeni csatlakozás hozzájárait a mindennapi kapcsolatok fejlődéséhez, de alapvetően a folyamat már évtizedes múltra tekinthet viszsza. A két szomszédos állam néha „hűvös” viszonya nem érződik a mikro-szintű kapcsolatokban, a határ gazdaságilag fejlettebb szakaszain tapasztalhatjuk az egységes határrégiók kialakulásának első lépéseit. A magánszféra megelőzi a hivatalos szférát. A lakosság egy része és a gazdaság „használja” a határ másik oldalát a mindennapi élet során. Akadályként itt kevésbé beszélhetünk a „mentális határ” elválasztó szerepéről, mint Európai más határai esetében. A gazdaságilag legfejlettebb területeken (különösen a nyugati, a három főváros, Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetébe tartozó, s a Duna tengelyére támaszkodó szakaszon) a közös fejlődés rendkívül dinamikus. Szlovákia gyors gazdasági fejlődése is nagyot lendített az integráción, így ma már egyenrangú térségek építenek egy közös, határon átnyúló régiót, városhálózatot. A határ keleti szakaszán ez a dinamizmus már kevésbé érzékelhető. Itt kevésbé fejlett térségek érintkeznek egymással. Ugyanakkor Kassa és környéke fejlődik, s az ottani munkaerőpiac már magyar oldalon keresi a képzett munkavállalókat. A mindennapi élet gyors összekapcsolódásának vagyunk szemtanúi a határ teljes hosszában.
