Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)
82 Lampl Zsuzsanna 1. ábra. A megkérdezettek iskolai végzettsége alapiskolai középfokú középfokú felsőfokú tudományos érettségi érettségivel fokozata van nélkül A válaszadók 43 százaléka férfi, 57 százaléka nő. Átlagéletkoruk 41 év - a csallóközieké 44 év, a magyarországiaké 36 év. Kétharmaduk házas, 74 százalékuknak van gyermeke. Iskolai végzettség tekintetében kimagasló az érettségizettek és diplomások részaránya, s ez a magyarországiakra még inkább jellemző, mint a csallóköziekre (7. ábra). Amennyiben összehasonlítjuk a megkérdezetteknek a felsorolt mutatók szerinti összetételét a belső migrációra vonatkozó statisztikai adatokkal, akkor azt látjuk, hogy nem és kor tekintetében az országos tendenciákat tükrözi, iskolázottság tekintetében viszont lényegesen felülmúlja, hiszen a felsőfokú végzettségűek 41 százalékot alkotnak12. Vagyis a mintában szereplő személyek a szlovákiai átlagnál már eleve iskolázottabb migránsoknál is iskolázottabbak. 13 Gazdasági státusz szerint a többség alkalmazott, elsősorban a magánszféra alkalmazottja (2. ábra). Nagyjából minden ötödik válaszadó vállalkozik, az önfoglalkoztatók vannak többen. A csallóköziek között átlagon felüli a nyugdíjasok és a gyermeküket nevelő anyák, a magyarországiak között pedig az önfoglalkoztató vállalkozók, de leginkább a magánszféra alkalmazottainak a részaránya. 13 Szlovákia lakosságának iskolai végzettség szerinti összetétele a 2001-es népszámlálás adatai szerint - a gyermekeket (20%) is beszámítva: 21,06% alapiskolai, 23,5% középfokú érettségi nélkül, 49,12% középfokú érettségivel, 7,8% felsőfokú (László B. 2006).
