Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)
83Túl a város peremén... 2. ábra. A megkérdezettek gazdasági státusza 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 alkalmazott - állami szféra alkalmazott - magánszféra vállalkozó alkalmazottak nélkül vállalkozó alkalmazottakkal szabadúszó munkanélküli nyugdíjas diák anyaságin van háztartásbeli Munkahelyi beosztás szerint a beosztottak dominálnak, főleg a magyarországiak között (3. ábra). A csallóköziek között több a vezető beosztású, a magyarországiak között több a beosztott. A költözés időpontja szerint a fő hullám 2004 után érkezett. A megkérdezettek 8%-a 2000 előtt, 22%-a 2000 és 2004 között, 70%-a pedig 2004 után költözött. A legtöbben 2007- ben (18%), 2008-ban (21%) és 2009-ben (14%) váltak az adott település lakójává. A csallóközi imigránsok 61%-a s szinte valamennyi magyarországi 2004 után költözött be. 2005- ben két megkérdezett települt át Magyarországra, egy évvel később heten, 2007-ben pedig 56-an. A legtöbb megkérdezett (összesen 120 személy) 2008-ban és 2009-ben költözött Magyarországra. Bár a kutatás során több szempontból is nagyon részletesen vizsgáltuk a kiköltözöttek elégedettségét, s ezeknek a problémaköröknek az elemzésére az írás további részében kerül sor, vessünk egy pillantást arra, hogy mennyire elégedettek életük különböző területeivel. Az 1. táblázatban szereplő számók egy 1-től 5-ig terjedő osztályozás átlagának felelnek meg, s minél alacsonyabb az értékük, annál jobb az osztályzat, vagyis annál elégedettebbek az emberek az adott területtel. A zárójelben szereplő szám azt jelenti, hogy a felsorolt 11 terület közül az adott terület a hányadik legjobb értékelést kapta.
