Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
A területhasználat átalakulása 205 3.3.1. Rajka A Felső-Dunatáj kistérség viszonylatában a legkedvezőbb adottságú talajokat találjuk Rajkán. Táj szerkezetében a mezőgazdasági területek, szántók dominálnak, de jelentős az erdővel fedett területek aránya is. A 2495 lelket számláló Rajkát azonban nem kiváló aranykoronás földjei tették Pozsony magyarországi szuburbán térségének egyik legjelentősebb településévé, hanem az, hogy a három kilométerre fekvő, Pozsony agglomerációjának legdélebbi szatellit településén, Rusovcén (Oroszváron) az építési telkek hétszer annyiba kerülnek, mint itt. A 2004-ben kezdődött ingatlanvásárlási láz nyomán társasházak épülnek, régóta nem gondozott családi házakat újítanak fel és újabb telkeket közmüvesítenek. Rossz nyelvek szerint Rajka Pozsony kertvárosa lett, amely kijelentést alátámasztja az a tény, hogy a lakosok egyötöde szlovák állampolgár. Az új lakók Pozsony közelsége miatt telepedtek meg a községben, nem második otthonként hasznosítják az ingatlant. Több szempontból is vonzó település Rajka a pozsonyiak szemében: az E75-ÖS nemzetközi főútvonalon 20 perc alatt el lehet érni Pozsony belvárosát, valamint 2004-ben - a beköltözési folyamat kezdetekor - az ingatlanárak átlagosan 35%-kal alacsonyabbak voltak; jelenleg 25-30%-os az árkülönbség a magyar ingatlanok javára. A szemléltetés kedvéért érdemes egy ingatlaniroda (Rajka Real) példáját bemutatni: 2005-ben Rajkán egy tízéves 120 m2 családi ház 1500 m2 telekkel közel 30%-kal olcsóbb volt, mint egy 15 éves 55 m2 panellakás (távfűtéssel) Pozsonyban. Mára az árak közel 15%-kal emelkedtek meg Rajkán, a kereslet azonban továbbra is nő a nyugodt lakókörülmények (csak a 15 számú országos főút mentén van határértéket meghaladó közlekedési zajterhelés), a közbiztonság és a települést körülvevő természeti környezet miatt. Az új szlovák lakók nyelvtanfolyamon tanulják a magyar nyelvet, az önkormányzat 2-3 nyelven fogalmazza meg a lakossági információkat. Nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat arra, hogy a telekkialakításkor mezőgazdasági területet igénybe vevő területfelhasználás ne történjen. Bazsó Lajos, rajkai polgármester azonban elmondta, hogy 2008-tól kezdődően kénytelenek voltak szántóföldeket átminősíteni belterületté és közművesíteni, hogy újabb építkezések indulhassanak meg. Az eredeti lakásállománykínálat ugyanis már nem tudta kielégíteni az újabb igényeket. A polgármester szavait idézve: „2008-ban az ötven újonnan kialakított telekre 4 rajkai és 304 szlovák család jelentkezett. " Ez az ötven újonnan kialakított ingatlan sem elegendő azonban a kereslet kielégítésére. Ezért úgy döntött az önkormányzat, hogy 2010 elején megvásárolja és lebontatja a több éve üresen álló határőrlaktanyát, majd a terület hasznosítására szerződést kötött egy mosonmagyaróvári ingatlanfejlesztő céggel. így a község több hasznot is remél a befektetéséből: 1. nem mezőgazdasági területhez kellett hozzányúlnia újabb telkek kialakításáért 2. nem kell tartania egy esetleges befektető telekspekulációjától, aki a laktanya földterületének megszerzése után jóval magasabb áron adja tovább a telkeket 3. az ingatlanok eladása után befolyó bevétel várhatóan jóval magasabb lesz, mint a laktanya egyszeri eladásából származó haszon lett volna. A lebontott laktanya helyén kb. 80 családnak otthont adó társasházak építését tervezik. A terület rehabilitációja folyamatban van, az első lakásokat várhatóan 2012 őszén adják át. A településszerkezeti és szabályozási tervmódosításból kiderül, hogy a 2010-es évtől tervezett fejlesztési elképzelések szerint a község összterületéből csupán 6,36 hektárnyi terület felhasználása változik meg. Ezen a 6,3 hektáron kisvárosias-, kertvárosias és falusias lakóterületet kívánnak létrehozni (3. táblázat).
