Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
206 Baj Gabriella 4. táblázat. Területhasználat Rajkán, 2009* Területfelhasználás/művelési ág Terület %-os arány Szántó 3 604,1 ha 71 Erdő 828,8 ha 16,3 Rét, legelő, gyep 138,5 ha 2,7 Vízterület (folyóvíz, tó) 234,2 ha 4,6 Közparkok, zöldterületek 16 ha 0,3 Lakóterület (falusias) meglévő + tervezett 93,64 ha (93,7-0,06 ha) 1,8 Lakóterület (kisvárosias) meglévő + tervezett 14,92 ha (10,4+ 4,52 ha) 0,2 Vegyes (településközponti) 10,5 ha 0,2 Kereskedelmi gazdasági terület (meglévő + tervezett) 10,16 ha (15,58 -5,42 ha) 0,3 Ipari gazdasági terület (meglévő + tervezett) 31,7 ha 0,6 Üdülőterület 4,4 ha-Különleges területek együttesen 14,4 0,2 Közlekedési terület (vasút) 25 ha 0,4 Közlekedési terület (autópálya) 41,5 0,8 5 027,3 ha Forrás: Rajka településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (*a táblázat az egyéb utak területét nem tartalmazza) Az önkormányzat számára azonban nemcsak az új lakók megtelepítése a cél, hanem a helyiek, főleg a fiatalok helyben tartása és jobb lakókörülmények biztosítása. Ezért a helyi lakosok támogatására kedvezményrendszert alakítottak ki: a rajkai önkormányzat 25 ezer forintos négyzetméterenkénti áron hirdeti telkeit azoknak, akik helyben szeretnének új otthont alapítani. A helyiek így kedvezményes áron kapják az önkormányzati telkeket. A helyi fiatalok azonban arra panaszkodnak, hogy még így sem képesek Rajkán ingatlant venni a magas árak miatt. Mivel Rajka teljes közigazgatási területe a Szigetköz Tájvédelmi Övezet és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának természet- és tájvédelmi fennhatósága alá tartozik, az önkormányzatnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a tervezési területeken, például a zöldfelületek kialakításánál (közösségi terek, parkok, utcai sétányok) a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait telepítsék meg, illetve hogy előtérbe helyezzék a lombhullató fafajtákat és kerüljék ,,a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását” (Rajka településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2010). A növekvő keresletre való gyors reakciót lassíthatják a fejlesztések esetleges tájromboló hatásainak vizsgálata és kiszűrése. A területrendezési dokumentációból kiderül, hogy a tervezési területek táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok lépnek fel, mivel a fejlesztések több helyen védett természeti, táji értékek mentén valósulnak meg. Például (Rajka településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2010): Esztétikai konfliktus:- kialakuló csupasz, steril lakókörnyezet *-* igényes lakóterület- lakóterület <-» védett természeti környezet, gazdag növényvilág- a településre bevezető utak mentén feltáruló látvány, a szigetközi táj ++ újonnan beépítésre kerülő művi környezet Megoldás: a környezet rendezése, a közterületek igényes kialakítása.
