Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
Baj Gabriella A TERÜLETHASZNÁLAT ÁTALAKULÁSA 1. Bevezetés Pozsony szuburbanizációjával 2004-től egy újabb szatellit térség kialakulása figyelhető meg, amely átgyűrűzött a szlovák államhatáron túl, Magyarország területére. Jelei Magyarországon először Rajkán, Dunakilitin, Feketeerdőn, Dunaszigeten, Bezenyén, majd Levélen és Hegyeshalmon mutatkoztak meg. Az itteni lakosok egyre több ingatlant adtak el szlovák állampolgároknak, akik elsődleges lakóhelyükként választották a magyar befogadó településeket. Jelen tanulmány áttekintést kíván adni azon magyarországi települések területhasználatának változásairól, amelyeket leginkább érintett és megváltoztatott Pozsony szuburbanizációs folyamata. A feladat teljesítését a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal által szolgáltatott ügyirati statisztikák, helyi ingatlanügynökségek képviselőivel és az általam vizsgálatba vont települések (Dunakiliti és Rajka) polgármestereivel készített személyes beszélgetések segítették. Tanulmányomat a vizsgált magyar határtérség terület- és földhasználatának változására ható tényezők bemutatásával kezdem. E szuburbán térség földrajzi területének egzakt behatárolása nem könnyű feladat. Bár a legjelentősebb mértékű szlovák ingatlanszerzések a szigetközi településeken és Rajkán történtek, a pozsonyiak ingatlanvásárlásai szinte egész Győr-Moson- Sopron megyére kiterjednek. Pozsony Magyarország területére áthúzódó szuburbán térségének vizsgálatakor csak az elsődleges lakóhelyként használt ingatlanokat vizsgálom, a szlovák állampolgárok mezőgazdasági célú termőföldszerzése nem jelentős, így kutatásunkban nem vizsgálandó jelenség. Kitérek a külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének jogszabályi hátterére, bemutatom, hogy milyen kötelezettségek terhelik az ingatlanvásárlót, és hogy milyen engedmények születtek hazánkban az európai integrációs folyamatok óta, különösen a termőföldre, illetve a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan. Vizsgálatomban górcső alá kerülnek a pozsonyiak által legkedveltebb, elsődleges lakóhely funkciót betöltő magyarországi települések: Dunakiliti, Rajka és Feketeerdő. A szlovák fővárosból kiköltözők ingatlanvásárlásai és a növekvő kereslet nagyban megváltoztatták e fogadó települések területrendezési terveit. Mindegyik település a Szigetközi Tájvédelmi Körzet területén található, ami azt jelenti, hogy nemcsak az igényeknek, hanem bizonyos természetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük a fejlesztéseknek. Az újonnan kialakított telkek és felépített házak a települési táj részei lesznek, megjelenésükben a települési környezethez kell alkalmazkodniuk.
