Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása

A területhasználat átalakulása 197 2. Győr-Moson-Sopron megye, a vizsgált határ menti térség TERÜLETHASZNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA Az 1990-es évek elején végbement, minden szektort átrendező, a megye gazdaságát hátrányo­san érintő történések (széthulló nagyipar, felbomló termelőszövetkezetek stb.) ellenére a térség helyzete pozitív irányba mozdult el. A megye nyugati határ menti fekvése kiemelkedően fon­tossá vált, a határokon való átjárhatóság korlátái lassan eltűntek, amely folyamatot hazánk euró­pai uniós csatlakozása még inkább felgyorsította. A térség közlekedési hálózatban elfoglalt helye is erősítette pozícióját. A megyét kivételes földrajzi helyzet jellemzi, három főváros köz­vetlen közelében, az úgynevezett arany háromszögben fekszik. A tíz helsinki nemzetközi köz­lekedési folyosóból kettő (a IV. és VII. számú), az Ml-es autópálya, közúti főút- és vasútvonal is áthalad rajta, 2003-tól reptér is működik a területén. Győr-Moson-Sopron megye három tájegység, a Dunántúli-középhegység (Sokorói-domb­­ság), az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál fekszik. Az északi határán folyó Duna egyben a Szlovákiától elválasztó természetes határa is. A megye északi területét leginkább átalakító tényező a Mosoni-Duna, amely a Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró fattyúág. A Duna és a Mosoni-Duna közti terület a Szigetköz, amely 37 ezer hektáron élő védett flórát és faunát is jelent. A megye gazdasághatáros területe 2009-ben 408 ezer hektár (az ország terüle­tének 4,5%-a), melynek 84,1%-a termő-, 15,9%-a pedig művelés alól kivetett terület. A termő­­terület 63,8%-a (266,5 ezer hektár) mezőgazdasági hasznosítású (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep), a régió értéke ennél jóval alacsonyabb 55,2%. A megye urbanizáltsága miatt a lakosság alig egyötöde folytat különböző gyakorisággal mezőgazdasági tevékenységet. Az erdősített területek mértéke szintén magas (7. táblázat). Míg a régió erdői folyamatosan csök­kennek, addig a megye értékei stagnálnak, illetve csekély mértékben növekszenek. A termőföld legnagyobb hányadát a szántóföldek teszik ki. Ennek mértéke ugyan csekély mértékben, de 2005-re és 2009-re nőtt, annak ellenére, hogy a településeken a beépítésre szánt területek össz­területe a szántóterületek és a jelenlegi zártkerti területek rovására növekszik. Az általunk vizs­gált jelenség céltelepüléseinek többsége az új telekkialakítások során szántóterületeiből kény­telen elcsípni, ugyanis természetes határai nem engedik meg a település terjeszkedését (pl. Dunakiliti). A megye termőterületének művelési ágankénti változása 2000 és 2009 közt a régió tendenciáit követi (2. táblázat). Legnagyobb változás a halastóterület nagyságában következett be, a megye esetében négyszer, a régió esetében kétszer nagyobb lett ez az érték, ami egyrészt a táj- és környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesülésének, másrészt a kilencvenes évektől a rekreációs lehetőségek iránt felerősödő igényeknek köszönhető. Természetvédelmi szempontból a halastavak szerepe a vizes élőhelyek fenntartás. A megyének három meghatározó turisztikai térsége van, ebből kettő - a Pannonhalmi Apátság és a Fertő-táj - a világörökség része. A szelíd turizmusnak hódolók számára vonzó Szigetköz országos jelentőséggel bír.

Next

/
Oldalképek
Tartalom